Nem gond, hogy 13 évesen is velünk alszik?
Ezért nem kell rászoktatni kiskorában az együttalvásra. Az én lányom öt éves, és pár hónapos kora óta a saját szobájában alszik. Ha gondja van, rosszat álmodik vagy ilyesmi, akkor átjön, én megnyugtatom, visszakísérem a szobájába, és megvárom míg elalszik.
Ilyen egyszerű.
Még egy 3 évesnek sincs helye a szülői ágyban, nemhogy 13 évesnek. Ne haragudj, de ez nem egészséges. Le kell ülnöd a lányoddal beszélgetni és elmagyarázni neki, miért is nem jó ez így. Ha fél, akkor kislámpa, alvósmaci, de maradjon az ágyában.
Mellesleg a ti házaséleteteknek sem hiszem, hogy jót tesz az együttalvás.
Könnyen lehet, hogy a te gyerekkori félelmedet plántáltad át a gyerekbe.
Ez így nagyon nem jó. 14 éves tini a szülői ágyban alszik? Ész megáll! Ezt nagyon elrontottátok. Minimum 10 éve kellett volna lépni.
Rendben. Régebb ajánlott a húgom egy szerinte megfelelő szakembert ilyen esetre, viszont. Én nem sajnálom a lányom elől a pénzt, de tudom, hogy egy idő után megint megszűnne a félelme, mert egy ilyen félős-hullám fél-másfél évig tart, szóval a szakember, pszichológus fölösleges lenne. Akkor talán elviszem a szakemberhez, ha fél éven belül nem szűnik meg újra a félelme illetve ha megszűnik, de nagyobb korában újra előjön.
De addig hogy legyen? Még fél évig van rá esély, hogy eltűnnjön, de addig hogy oldjam meg az együtt alvásos kérdést? Én menjek át a lányomhoz éjjel, ha felébred, s miután elalszik, menjek vissza a saját szobánkba? De amikor csak a párom van itthon vele? Én teljes mértékben megbízom a páromba, fel sem merül bennem a kérdés, hogy hozzányulna-e, mikor csak ketten vannak otthon, de azért ő mégsem az apja!
"mert egy ilyen félős-hullám fél-másfél évig tart, szóval a szakember, pszichológus fölösleges lenne. Akkor talán elviszem a szakemberhez, ha fél éven belül nem szűnik meg újra a félelme illetve ha megszűnik, de nagyobb korában újra előjön."
Magától nem múlik el teljesen ez a félelme, csak szakemberi segítséggel. Áruld már el, miért jó a lányodnak az, hogy időnként előjön?
"De addig hogy legyen? Még fél évig van rá esély, hogy eltűnnjön, de addig hogy oldjam meg az együtt alvásos kérdést? Én menjek át a lányomhoz éjjel, ha felébred, s miután elalszik, menjek vissza a saját szobánkba?"
Vegyetek neki konnektorba csatlakoztatható éjjeli világítást. NE aludjon a ti ágyatokban, és remélem, csak viccből írtad, hogy te átmennél hozzá aludni.
A lányod mentálisan beteg, fogd már fel!
A lámpás dologra is gondoltam, alkalmaztuk is kisebb korában, sikerült is elaludnia vele, de éjjel ha felébredt akár volt kis fény a szobában, akár nem, félt egyedül. És már nem tudott visszaaludni, annélkül, hogy egy élő valaki ne lenne vele.
A táboros dolog nem probléma, táborban senki sincs külön szobába téve, nem fél a sötétben egyedül alvástól, hisz még vannak a szobában rajta kívül.
Már miért lenne mentális beteg, sok felnőtt embert ismerek, akik félnek a sötétben, ő meg még ráadásul GYEREK!
"A kérdező kommentje:
Besenyő Pista bácsi válaszolónak! Már miért ne lenne helyes? Úgy értettem a mondatot, hogy a lányom is növekszik (rövidebben nő), és nem a nemére céloztam."
Most akkor te úgy gondolod, kérdező, hogy mégiscsak helyes, ha a serdülő lányod a ti ágyatokban alszik?
Ne legyen igazam, de ha továbbra is hagyod, pár év múlva majd jössz a következő kérdéssel, hogy
"A lányom terhes a mostohaapjától, mit tegyek?"
Nem, ez a helyzet minden, csak nem normális. Ennyi idősen mi a barátnőimmel aludtunk egymásnál, "kiscsajos estéket" tartva, és nem a szüleink ágyában...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!