Ha közli anya, hogy nem fogja kimosni ma a a ruháimat, akkor miért veszekszik velem, ha kimosom magamnak kézzel?

14 éves korom óta magam mosom a ruháim, de géppel. Csak azokat kézzel, amiket gépbe nem lehet rakni (olyan az anyaga, olyan foltot csináltam rá). Akkor unta meg anyám, hogy hisztizek azért, mert nincs kimosva a kedvenc farmerem vagy felsőm, mert éppen olyan színt még nem mosott. Utána mivel magamra mostam így nem volt vita és ha elrontottam a mosást, akkor így jártam. (összemostam dolgokat pl) Addig nem kaptam új ruhát, amíg még ha fura színben is, de volt jó. Egy-két hiba után nem is hibáztam többet. Meg volt a mosási rend illetve megbeszéltük, hogy a hétvége általában anyué volt és a családi szennyesé, hétköznap kb bármikor moshattam ha épp nem kellett valamit sürgősen kimosni vagy olyan volt, ami máskor nem fért bele (ágynemű, függöny, konyharuhák).

Szóval kérdés, 18 évesen miért vársz arra, hogy anyukád mossa a ruháid? Mert amúgy szerintem jogosan borult ki, hogy kézzel mostál ki egy pulóvert mondjuk és akasztottad fel. Kézzel soha nem fogod úgy kicsavarni belőle a vizet, mint a gép (több a száradási idő), plusz a csavarás miatt roncsolódik az anyaga, a szárítás közben is és tényleg ki fog nyúlni és tönkremegy.