Ez mi volt anya részéről? Hosszú lesz.
Én nem tudok értelmezni??
A Kérdező úgy mesél, mint mikor egy nyolcéves kislány előadja csapongva, hogy mi történt vele aznap az iskolában!!!
Összefüggéstelen mondatok, jelentéktelen tények... ezt az egészet le lehetett volna írni kb. három kerek, normális mondatban. Kit érdekelnek a részletek?
Nyafogni jött ide, ennyi.
"Mindkét oldalról van egy határ!"
"mi is már csak ha lehet, röhögünk rajta!
ezt mondtam: nem hiszem el, hogy ennyire hülye vagy
tőle, erre nagyon közel mentem hozzá én is és lehajoltam hozzá (ő alacsony, én magas), úgy ordítoztunk egymással
elmondtam neki egy-két tényt, amit mostanában csinál a családdal"
Ezt a határt te már réges régen túllépted, és a szomorú benne, hogy nem is látod, hogy miért.
Nekem hál Istennek van édesanyám, és van veled egykorú gyerekem is. Soha nem engednék meg magamnak ilyen stílust az anyámmal szemben, és soha nem engedtek meg a gyerekeim velem szemben. Az a stílus, ahogy te viselkedsz, bármelyik emberrel szemben is minősíthetetlen lenne, az édesanyáddal szemben pedig főleg az. Az pedig, hogy az apáddal röhögtök rajta és lehülyézitek titeket minősít. Majd ha te tudsz normális viselkedni, akkor lehet (esetleg) háborogni. Most ugyan olyan vagy, mint az anyád, akit itt folyamatosan szapulsz és alázol.
"Apu nem "nemtörődöm", hanem anyuval már annyit veszekedett, hogy inkább ráhagyja "hülyeosztjólvan" alapon, mi is már csak ha lehet, röhögünk rajta! Apa igenis törődött vele, de anyunak mostanság semmi nem jó, mindenben talál hibát, csodálkozol, hogy így áll hozzá? Ennyi veszekedés után már inkább Te is hagynád a francba! :) Te nem éltél családban? Nem tudod hogy működik ez? Hja nem, mert Te mindenkinél okosabb vagy... :)"
Király dolga lehet otthon anyádnak. Van egy szemtelen, semmirekellő huszonéves lánya, aki otthon pattog, és az apjával karöltve röhög rajta. Miközben ő teszi a dolgát már több mint 20 éve szó nélkül.
Ja, hogy besokallt? Ő nem teheti meg igaz? Te besokallhatsz, neked feljebb állhatnak a dolgok ha úgy tetszik, de anyádnak nem, mert megszült, és ő akarta hogy legyél?
Iszonyú primitív korlátolt ember vagy kérdező.
Az meg hogy otthon kell dekkolnod csak idióta lusta embernek való kifogás. Tudod a főiskolát, vagy egyetemet a tanulók zöme meló mellett csinálja. Nincs otthon kiny.va a v.guk.
Ja, hogy ez annyira nem kényelmes.
Szóval fizesd a kollégiumot, ne járj haza mosni meg zabálni, és főleg ne vidd anyádat a sírba hétvégente.
Joga van neki is kiakadni, és joga van a nemtetszését kinyilvánítani.
Neked meg az édesanyáddal szemben mivel téged sose bántott csak a vgad.at ny.ta kötelességed mellette állni, és tisztelni benne az édesanyát. Nem pedig apáddal karöltve hülyézni meg kiröhögni.
Örülj neki, hogy még nem borította rád meg apádra az asztalt.
Nem gondoltál még bele, hogy a ti viselkedésetektől van ennyire a padlón? Megértést nem kap, bántást viszont annál többet. Lelkileg a padlón van valamiért, és ahelyett hogy támogatnád meg megkérdeznéd, hogy anyu mi a baj, még fölé hajolsz és fölényesen leugatod.
Undorító vagy!
Az én anyumnak is volt nagyon nehéz időszaka. Ő is sokszor kiakadt hasonló piti dolgokon. Mivel annyira tele volt már feszültséggel, hogy minden apróságot elkezdett rosszul kezelni.
Én viszont nem leugattam, hanem átöleltem, megkérdeztem hogy mi a baj, majd megvártam hogy kisírja magát.
Ez olyan nagy kérés egy anyától? Hogy ne kioktatva, hanem megértve legyen? Nem hiszem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!