Elmondjam, hogy vagdosom és hánytatom magam, vagy ne? Mi legyen?

Azt akarod mondani, hogy anyukád még csak észre sem vette hogy ilyen problémáid vannak? Biztosan nem tud róla?

Én a helyesben elmondanám. Ez nem egészséges amit csinálsz. A vagdosásnak lelki okai vannak, komoly kárt teszel a testedben, a bulímia pedig teljesen szét fogja roncsolni a testedet. Annyi időd vagy, mint én. Ezt nem szabad tovább folytatni, milyen életed lesz? Szerintem beszéld meg anyukáddal a dolgokat, biztosan tud segíteni.

Elég szomorú, hogy olyanok is hozzá szólnak a témához, akik csak hallásból, ha ismerik ezt a fajta a problémát, de amúgy segíteni sem akarnak, csak jól belerúgni egyet ebbe a lánya, "hátha megjön az esze " címmel.

Lehet sokkal, rosszabb dolgokon mentettek keresztül Ti, mint a kérdező, de... Mindenkinek más a fájdalom küszöbe és egyúttal az élete. Egy picikét lehetnétek empatikusabbak.

Kérdező!

Először is tedd rendbe az életedet! Próbálj beszélni egy szakemberrel, vagy iskolapszichológussal és merd nekik elmondani a problémád! Azután dobd ki az álszent barátokat, míg fiatal vagy, találhatsz ezeknél ezerszer jobbakat! Másrészt tudom, hogy nehéz, de fogd meg apud,anyud kezét (vagy inkább amelyikhez közelebb állsz) és beszélgess velük . Nyílj meg és mondd el, hogy számodra ez nem élet, ez nem egy család amit ők itt próbálnak látszólag fenntartani. Eddig nem tudtál velük őszinte lenni, mert ők sem voltak hozzád, de szeretnél új lappal indítani. Ha nem értik meg, hidd el sajnálhatják!

Én tudom, hogy nehéz, és nagyon nehéz ezeket a dolgokat abbahagyni, de erősnek kell lenned! Én bízok benned, te is bízz magadban!