Nem tudok megbocsájtani anyukámnak. Olvassátok el a történetet. Normális, hogy nem tudom mindezt elfelejteni neki?

Hát na erre most mit ..üdv a klubban. Beteg embertől mit vársz?

Na de eddig, miért nem dugtátok be egy elvonóra?

Dolgozik?

# 6/10 Te is hamar lemondasz a családodról...Könnyű úgy lelépni a problémák elől hogy ott hagyod őket!A problémákat meg kell oldani!Sajnálom hogy ez ügyben zaklatott vagy,de tudod még is egy családodról beszélsz...

Én a végsőkig kitartanék,és mindent megtennék hogy a folyót a jobbik mederbe tereljem! Tudom könnyű ezt így nekem írogatni,de ez az élet!Valami nem megy akkor dolgozz rajta hogy menjen mert ingyen semmi sem jár! Legyen szó akármiről is.

# 12/ ez az ne csak a mutti de a gyerek is tegye tönkre az életét.

Éltél együtt szenvedélybeteggel?

"Szerintem ha kell kötözzétek meg és vigyétek el elvonóra,mert így ha csak mondjátok neki ezzel már nem segítetek"

Csak ez nem így működik, aranyom! Ha ő kéri, bármikor hazamehet! És haza is fogják engedni, mert így is teltház van a pszichiátrián.

12-es!

Álomvilágban élsz, az látszik. Szóval szerinted tegyem tönkre az életemet egy olyan emberért, akitől én nyugodtan felfordulhatnék, az sem érdekelné? (Konkrétan mondott ilyeneket józanul is!) Tudod, te mibe pofázol bele ismeretlenül? Szerintem halovány f*ngod sincs!

Éveken át el kellett viselnem azt a poklot, utólag belegondolva kész csoda, hogy ép ésszel túléltem. De nem, nekem mártírként egy felnőtt ember helyett áldozatot kéne vállalnom, és a semmit hajtanom. Könnyű kívülállóként megmondani a tutit! Meg hogy te mit tennél. Legyél a helyemben, és cs***d el a saját életed egy önző alkoholistára, akinek egy fontos: legyen mit inni!

Egyszer élek, és én nem áldozom fel magam, nem teszem magam idegronccsá egy ilyen némber miatt! Épp elég látni, apám hova jutott ennek hála. Ő is segíthetett volna magán, ha időben elválik, és kidobja ezt a nőt, de nem tette, inkább eltartotta, és eltartja most is, miközben ő már majd beledöglik a munkába. Mostanában már őt is csak az élteti, hogy jobb híján a húgomat kiidegelje. Én meg csak azért látom őket néha kényszerűségből, mert időről-időre elhozom onnét a húgomat, ha már besokall szegény abban a beteg környezetben. Meg győzködöm, költözzön el hozzánk! Eddig nem mert, mondván: még nincs 18, de bő egy hónap, és betölti, oda megy, ahova akar. Ő az egyetlen, akit nem hagyok cserben soha a családból. Nem tehet róla, hogy ilyen semmirevaló szülei vannak, akik a saját ballagásába sz*rtak bele ("Minek ilyen balf***ság, mint ballagás?" - mondta apám), nekem kellett mindent elrendeznem, hogy egészen ne menjen tönkre életének ezen fontos állomása. (Az enyémet annak idején anyám úgyis tökre tette, a szalagavatóval együtt)

Ja, a család mindenek felett? Szép elképzelés! Ha én ezzel a családdal foglalkozom, nekem soha nem lesz saját! Vagy ha lesz, addigra felőrlődöm, és meghibbanok még harminc éves korom előtt. De persze, majd én feláldozom magam egy akaratgyenge csótányért, csak mert rokonságban állok vele. Hát megnézném, te ezt tennéd-e, ha igen, akkor úgy kell neked! Valakinek kellenek a pofonok az élettől, még oda is tartja az arcát. Na, én nem vagyok ilyen!

Kérdező, az a baj, hogy ti pont az "alkoholista vs. üldöző/megmentő" játszmát játszátok. Ez pedig az alkoholistát benne tartja az ördögi körben.

Olvasd el ezt: [link]

Talán kicsit tisztábbá teszi, hogy ténylegesen mik a motivációk, lehetséges kimenetek a jelenlegi helyzetben.

Nem beszélek hülyeséget,és hidd el mindenkinek meg van a maga baja!

Az hogy te hagytad hogy ezt tegyék veled ez ugyanúgy a te hibád is!És ne haragudj de gerinctelenség volt egyedül hagyni apádat a bajban és tojni rá!mert ugye ez a legkönnyebb megoldás hogy homokba dugod a fejed és kész....Ennyi telik tőled!Ezen igazán elgondolkodhatnál!

j nélkül esetleg: megbocsátani. :)

"8.osként.. 4 éve.Amikor anya lánya kapcsolatnak nagyon erősnek kéne lennie."

Egy anya-lánya kapcsolatnak nem ekkor kellene a legerősebbnek lennie, hanem a születésedtől kb. 5 éves korodig. Egy nyolcadiskos kislánynak nem az anyjára van a legnagyobb szüksége, hanem az apjára (a a tanulmányai miatt) és a barátaira.

Ha anyádra haragszol, az normális, mert alaposan tönkretette az életedet. De ha hosszan gyűlölöd, az már nem normális (annak ellenére sem, hogy megérdemli), mert téged tesz tönkre az anyagyűlölet. A hosszan tartó harag is megbetegít, pláne a gyűlölet!

Kicsi lány, nem tudom, hogy most pontosan hány éves vagy, de fejezd be anyuka megmentését és hagyd meghalni. Ő is azt akarja, azért vedel és azért nem hajlik semmiféle tanácsra. Hidd el, jól tudom - már temettem el egy ilyen embert magam is.

Magadat mentsd: a legjobb volna neked egy igen kiváló pszichiáter és minél hamarabb. A maradék életedet nem szabad hagyni tönkretenni és tönkremenni, de az egy ilyen családi háttér miatt szakember segítsége nélkül nem fog menni.