Elfogadhatónak tartjátok ezt a hozzáállást lányotok részéről unoka kérdésben?

Akármi lehetett volna, őt mondjuk nem éred el, nem tudtál volna segítséget kérni.

Egyelőre szerintem elég 2 nyelv, megtanulhat később is magyarul. A lányodnak ez valamiért nem fontos, rossz a kapcsolatotok?

Nagyon elitelnem, a csaladban nem volt ilyen gond.

A legfontossab volt a magyar nyelv, melle jott az angol, mar 5eves gyonyoruen beszeli a ket nyelvet.

Nagyon haragudnek a lanyomra a Te esetedben.

Sajnálom a helyzetedet, ez tényleg nem szép tőle. Kirekeszt titeket és nem adja meg a lehetőséget, hogy jó viszonyt ápoljatok az új családjával és unokátokkal.

Szerintem egyszerűen önző és bele se gondol , hogy nektek ez hogy esik.

Miért nem beszélt vele erről többet? Kicsit jobban kifejtve a véleményed?

Nincs nagy magyar érzetem, igaza van, hogy külföldön él, de a magyar nyelvet minden esetben tanítanám a gyerekemnek a másik mellett.

Nyelvi kérdésben nincs igaza a lányodnak, de bébiszitter kérdésben igaza van.

"De mi baj lett volna?" Bármi! Én sem bíznám olyanra a gyerekem, aki nem beszéli a gyerekem nyelvét, és nem tud segítséget kérni, ha baj van. Még akkor sem bíznám rá, ha történetesen ő az anyám.

Megértem, hogy rosszul esik neked, hogy segítséget kért melléd amikor végre unokázhattál egy kicsit, viszont őt is megértem. Egy picivel bármikor bármi lehet, pláne ha beteg. A nyelvtudás hiánya, az ismeretlen környezet a segítségnyújtásba ellehetetlenített volna, és nem tudtál volna mit tenni egy nehéz helyzetben.

A másik része a magyar nyelv. Azt mondjuk nem értem, hogy a holland mellé miért az angol nyelvet választotta a kicsinek. Sokkal jobb lett volna, ha most babakorába megtanítja magyarul, és később harmadik nyelvnek felvehette volna az angolt. Ez a hozzáállás számomra se lenne szimpatikus, viszont annyira ritkán vannak itthon ahogy írod, hogy az angol praktikusabb.

Szóval elfogadhatónak tartom, de nem értek vele egyet.