Hogy mondjuk el a szülőknek, hogy jön az unoka?

Mióta vagytok együtt, hogy ennyire ellenzik? Mióta éltek együtt? A kerestetek elég egy babára is? A munkahelyetek biztos? Gyedet kapni fogsz?

Egyébként személyesen illene elmondani, telefonon sok haragot szülhet a dolog. Pontosan azért, amit írtál, valószínűleg úgy gondolnák, hogy nem értékelitek őket eléggé, vagy ennyire "letojjátok" mivel nem támogattak az ötletben.

Szerintem az, hogy várjatok nem bántásnak szánták hanem, hogy éljetek egy kicsit a gyerek előtt.

Én biztos, hogy személyesen mondanám el, telefontba olyan mintha szégyellnem kellene magam miatta.

Amelyik leendő nagymama/nagypapa azt mondta, hogy még ne vállaljatok gyereket, annak telefonon elég elmondani.

Vehetjük úgy, hogy ők is kicsit megbántottak ezzel, nektek sem kell tekintettel lenni rájuk.

Nyugodtan elmondhatjátok.

Ők nem azért mondták ezt mert magukat látják fiatalnak ahhoz hogy nagyszülők legyenek, hanem nektek akarnak jót hogy fiatalon még ne kezdjetek gyereknevelésbe, inkább csinálgassátok a házatokat, lakásotokat, alakítsátok az életeteket, tartalékoljatok meg szórakozzatok.

De szerintem nem lesz gond belőle ha elmondjátok a nagy hírt, lehet furcsának fogják ezt venni az elején mert ezt nem olyan könnyű felfogni, de megfognak barátkozni a gondolattal.

Amúgy 23 évesen a gyerekvállalást én is korainak tartom tényleg csak azért mert ilyenkor még fiatal az ember most kezdett el dolgozni, ilyenkor az életet kell felépíteni.

A volt barátnőm húga is 18 évesen ment el szülni, és most 22 évesen is még a padlón van mert a gyerekre megy el az összes pénze, a szüleivel él, párja persze nincs mert senki nem akar ilyen idős korban olyan lánnyal ismerkedni akinek már van gyereke, így persze hogy nem tud előre lépni az életben.

De ha ti házasok vagytok és tényleg akarjátok akkor semmi akadálya annak, de sokan ezt ilyen idős korban elkapkodják sajnos nem egy ilyet hallottam már hogy jött a gyerek és a pasi vagy a nő lelépett. Van egy olyan kolléganőm aki 3 éve hagyta ott a férjét és 3 éves kisfiát mert ő még bulizni akart 23 évesen és nem tudott anyaként viselkedni, és persze mellette utólag derültek ki dolgok hogy éheztette a gyerekét, már bíróságon is van az ügye, én emiatt haragszom is rá hogy ilyen hozzá állása van egy nőnek anya létére. És mind ezt az ő szájából hallottam, mert azt hiszi sajnos hogy ő olyan hogy nem lesz semmi gond ha lepasszol egy gyereket. Nem megijeszteni akarlak titeket de szerintem a szüleitek is lehet ettől félnek leginkább.

Mi a párommal még 1 éve sem vagyunk együtt, a barátnőm 25 éves én meg 23, és megmondtuk hogy még nem akarunk gyereket, mert inkább még szórakozzunk, dolgozzunk építsük a jövőnket. Én még tanulok munka mellett hogy minél több mindenhez értsek hogy ne kelljen minden piti dologért szakembert hívni. A barátnőm is minden nap reggel 6-tól délután 3-4 óráig dolgozik amikor hazaér akkor kb a tüdejét kiköpi ezért is beszéltük meg hogy mi több napra főzünk előre, mert nekem a munka beosztásom változó mert van amikor délután megyek dolgozni van amikor reggel 9 től dolgozom akár este 10 ig is, mert a fuvarozás az ilyen sajnos, és mellette ugyanúgy maszekolok meg javarészt az örökölt házunkat csinosítom.

Mi is megbeszéltük hogy szexnél védekezünk ert még nem akarunk gyereket. A szüleink mondták hogy ők ránk bízzák a döntést ilyen téren, de még mi várunk vele, a barátnőm élete is most kezdett sínre kerülni mert a volt párja akivel 18 éves kora óta együtt volt majdnem 6 évig csúnyán kihasználta, anyagilag kiforgatta és elvárta hogy a gyerekével foglalkozzon akihez a barátnőmnek semmi köze nem volt,mellette ivott is a tag meg többször meg is verte, és arról nem beszélve hogy minden cuccát elvette tőle, örült annak hogy a személyes holmijának felét megtudta menteni.

De ha nálatok megvan minden, munka, biztos lakás,jó körülmények akkor ezzel szerintem semmi gond nincs.