Miért szól bele a párom a gyerek nevelésembe?

Fú...végig sem tudtam olvasni a sok értelmetlen vitát arról, hogy rá szabad-e ütni egy gyerek kezére vagy sem. Egyetértek azzal, hogy a kézre ütés nem verés, de azzal egyáltalán nem tudok egyet érteni, hogy azonnal rá kell csapni egy 2 éves gyerek kezére, mert megmagyarázni nem lehet még neki semmit, mert egy majom szintjén van.

1 éves múlt a kisfiam, de már meg lehet magyarázni neki dolgokat. És képzeljétek, egyszer már én is a kezére csaptam, de nem azonnal. Pontosan érti már azt, hogy nem szabad, és amikor ötvenedszer nyúlt a konnektorhoz felém vigyorogva, hogy ez milyen vicces, és amikor rászóltam, visszarántotta a kezét (ergo értette), és utána hisztigörcsben tört ki, 5 mp múlva meg már megint vigyorogva nyúlt felé, akkor kicsit odaütöttem a kezére.

És van egy 2 éves unocsaöcsém, folyékonyan beszél és minden megért. Miért is ne lehetne elmagyarázni egy 2 éves gyereknek bármit??? Aztán ha napi rutin válik belőle a magyarázatok és elterelések ellenére, akkor ki lehet akadni idővel. De azonnal megjelenni otthon és nekiugrani a gyereknek??? Hát nem is tudom

Nekem a kézre csapás is verésnek számít. Ha már a 2évesnek egy ilyen apróságért (hol van ez ahhoz képest, amit egy tini tud csinálni...) kézre csapsz, mert ennyit tudsz a baromi nagy neveléseddel, később mi lesz? Ebből lesznek a gyerekverők. Tapasztalatból mondom, engem vertek, hidd el, nem jó dolog. Meg amúgy is, minden gyerek más személyiség. Van olyan, mint az itt hőbörgők többsége, akinek meg sem kottyan egy pofon, de van, akinek életen át tartó traumák lehetnek belőle.

Egy 2 éves nem hülye amúgy, el lehet neki magyarázni. Vagy ha nem, azért a büntetés sem áll meg a fizikai agressziónál...

Ráadásul ha már a párod az a szerencsétlen, akkor igenis van joga a gyereked neveléséhez, pont azért, mert együtt vagytok, a párod, együtt kell élnie a gyerekkel. Ilyenekből lesznek azok a gyerekek, akik megtanulják, hogy anyu/apu azt mondta, pótapu/pótanyu nem szólhat bele a nevelésbe, ergo velük azt csinálhatok, amit akarok, mert úgysem kell rájuk hallgatnom. Aztán majd bőgsz, ha a párod ezt megelégeli, hogy az a szarszemét elhagyott...

Nem az a baj, hogy rácsaptál a kezére. Hanem az, hogy magasról teszel a párodra.

Döntsd el, hogy a párod mint vibrátor kell, vagy azért szeretnéd belevonni a te és a kislányod életébe. Magyarán szeretnéd, ha egy család lennétek-e? Mert akkor bizony nincs olyan, hogy a "te nevelési módszereid". Olyan van, hogy a "mi nevelési módszereink". Leültök, és megbeszélitek, ki hogy mit képzel el. Ha már behoztad a családodba az új párodat, viselkedj is úgy vele mint családtaggal, ne csak mint egy pasival aki éppen kúr és éppenhogy nem kell megkérdeznie, szabad-e kennie egy szelet vajas kenyeret. Próbálj meg felnőtt nőként viselkedni.