Tényleg léteznek jó szülők, akiknek a gyerekeik boldogsága a legfőbb szempont?
Olyan hihetetlennek hangzik egy olyan számára, akinek soha nem voltak jó szülei, hogy ilyen létezhet. Tényleg van, aki erőn felül is próbálja támogatni a gyerekeit, mind anyagi, mind lelki téren? Aki bármit megtenne csak azért, hogy a gyerekei boldogok és sikeresek legyenek az életben? Vagy az egész csak ámítás?
Nekem sosem voltak jó szüleim, százezerszer megkaptam már, hogy bárcsak ne születtem volna meg, mindig megpróbáltak lehúzni, leépíteni az önbizalmam, ez sajnos sikerült is nekik. Főleg az egyetem alatt csúsztam le a leginkább, míg támogatnom kellett a korábban megbotló, éveket elpazarló páromat, hogy legyen belőle valaki, míg a szüleimtől folyton csak a cseszegetést kaptam, míg kerestem a külföldre menekülés lehetőségeit, ők szépen leépítették az energiáim és mára nem maradt semmim a végre dolgozó páromon kívül. Félek az emberektől, bizalmatlan vagyok velük, hisz akit a saját anyja sem szeret, az hogy lehet más emberekhez méltó?!
Mikor a tv-ben hallom vagy a környezetemben látom, hogy a szegény körülmények közt élő szülők és azt az egy kis megtakarított pénzüket a gyereküknek adják, hogy a szegény szülők képesek hitelt felvenni azért, hogy a gyerekeik a saját lakásukba mehessenek tanulni az egyetem alatt, mikor hallom, hogy valakinek az anyukája a legjobb barátnője és hogy az apukája és a párja milyen jóban vannak, én csak nézni tudok. Nekem sosem volt jó viszonyom velük és nem érzem azt, hogy én tehetnék róla. De annyira ámítás szerűnek tűnik az, hogy valakinek ilyen az élete és valakinek nem kell nap mint nap a szüleivel csatároznia. Hogy mindent megadnak neki, akár erőn felül is, míg anyám 10 Ft-ot sajnált őlem, holott nagyon jól keresnek. Hogy még a családi vállalkozásban sem enged dolgozni, mert szerinte nem vagyok elég jó oda és ne az "ő pénzén" éljek. Nem értem, mivel érdemli ki valaki, hogy ne szeresse az anyja, de ez folyton elő-előjön, míg velük lakom. Másnak tényleg jobbak a szülei és másnak tényleg nincs gondja velük? Vagy csak én dramatizálom túl a dolgot és más is ilyen kegyetlen a gyerekeivel, hogy szinte még az utolsó szalmaszálat is kihúzná alóluk?
válasza:azért a kérdező hibája eléggé...hogy is mondjam...mikor az egész életedet végig kiséri, hogy minek születtél meg, hogy jóformán csak utálatot érzel a szüleid részéről....azért az nem épp egy ideális helyzet...a kérdező sehol nem írja, hogy most ő pénzt követel, pénzt akar a szüleitől...hanem, hogy hogy viselkedtek vele...
ha neked lenne egy családi vállalkozásod, felvennéd a gyereked, hogy ott dolgozzon? nem adnád meg neki a lehetőséget, ha már megadhatod? nem tennél meg mindent azért, hogy a gyereked boldog legyen és ahelyett, hogy közlöd vele, hogy mi a fenének születtél meg, jól megszeretgetni és összevissza csókolgatni?
én is hibáztam az egyetemmel sajnos...és az tényleg az én hibám...mégis, a szüleim támogatnak, segítenek, szeretnek és igen, megkaptam a leb*szást is nem egyszer a hibáim miatt...de ennek ellenére mindig mellettem álltak és a végtelenségig imádtak...illetve imádnak is...
nekem csodás szülők jutottak...persze, van hibájuk, de azt a feltétlen és örök szeretetet és támogatást, amit tőlük kapunk soha senkitől nem fogjuk megkapni...még talán a férjemtől se...ugyhogy igen, vannak csodás szülők, akik mindent megtesznek gyermekükért...nem ámítás
de ott a párom...a szülei felhánytorgatják még azt is, hogy anno még mielőtt suli után munkát talált volna vettek neki reggel zsömlét :)...arról nem is beszélve, hogy hitelt vetettek fel vele amit jól elköltöttek (igen, hülye férjem a sok sz*r ellenér megpróbált bízni a szüleibe, hogy tényleg fizetni fogják...hibázott...)...és nem is fizettek, és annyit se mondta, hogy hülyegyerek, nem fizetjük, kezdj vele valamit...egész élete során becsapták...és sosem szerették...legalábbis eléggé...(aposom egyáltalán nem...)
szóval...létezik mindkettő...ez van...küzdj, hogy jobb legyen és próbálj ne foglalkozni anyádékkal...neked sajnos ez jutott, nem jo sorba álltál, mikor a szülőket osztogatták...kénytelen vagy többet küzdeni a dolgokért...próbáld a legjobbat kihozni ebből a gödörből is...sok sikert és kitartást hozzá!
Köszönöm, kedves utolsó, teljesen igazad van abban, amiket írtál.
10 szülőből lgalább 8 bevenné a gyerekét a vállalkozásába, hogy ezzel is segítse őt, de nem, az enyémek csak az ingyen munkát várják tőlem, mint az ott takarítás stb., de aktívan részt már nem vehetek más munkafolyamatokban. Ráadásul apám most nyert 20 évre trafikjogot, szóval valakinek ezt tovább is kell majd vinnie, de ők erre nem gondolnak. Csak annyi jut eszükbe, hogy tanuljak bele AZÉRT, hogy ha ők betegek lesznek, én csapot-papot otthagyva beálljak a trafikba, hogy onnantól én dolgozzak az ő pénzükért. De hogy nekem miből van megélhetésem, miből lesz saját lakásom? Az nem érdekli őket.
Én is hibáztam az egyetemmel, de nem is segítenek kikecmeregni belőle. Inkább még mélyebbre tolnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!