Anya talált nálam egy terhességi tesztet. Miért kell kutatnia a cuccaim között? Mit csináljak, hogy többet ilyen ne legyen?

54: Egy bizonyos életkor után megérik rá a személyiség, hogy ne legyen átok a baba. Az előtt az idő előtt ha szexelsz, magaddal szúrsz ki, ha kockáztatod a gyermekáldást.

Magának a szexualitásnak az élvezetéhez is szükséges ugyanaz az érett személyiség, ami a szülőséghez.

Volt egy topic, amiben remekül megmutatkozott, hogy össze sem hasonlítható azok szexuális gyönyöre, akik 25+ évesen kezdték a nemi éketet azokéval, aki tini korban. És a tiniknek nem javult fel idősebb korukra sem.

Hát gratulálok. Akkor be kellene vezetni, hogy mindenki csak 25 évesen szexeljen, nem?

Én 14 évesen kezdem, mégis eszméletlenül élvezem ;) 25 éves szűzben olyan komplexusok vannak, hogy az sose fogja igazán élvezni.

Te ilyen-olyan felméréssel jössz, én pszichológiát, biológiát, anatómiát és társait tanultam évekig. Én most, 34 évesen sem állok készen egy gyerekre, sosem fogok rá készen állni. Akkor mond meg, sose kéne szexelnem? Kíváncsi vagyok rá.

Na még egyszer utoljára el kéne komolyan beszélgetni anyukával, hogy a te szobád a tiéd és tartsa tiszteletben mert ha nem akkor úgyis hiába keresgél semmit sem fog találni.

Ha egy gyerek bizalmatlan a szüleihez ott gondok vannak és az már nem a gyerek sara.

Nem tudom melyik kórházban -keress rá a neten- de van tiniknek rendelés ott kaphatsz neked való fogamzásgátlót a megfelelő vizsgálatok után. És mellette nem árt sperma ölő zselét, krémet, hüvelykúpot stb. használni az plusz védekezés és nem kényelmetlen, mint a gumi.

A kínaiaknál vagy a 100 Ft-os boltokban olcsón vehetsz lakattal ellátott kis fadobozkákat. Abba rakd, ami neked nagyon magánügy ha anyuka továbbra sem képes tisztelni a magánszférádat. De minden anyuka ilyen óvja a kicsi lányát nehezen kezelik ezt a kort ezt próbáld megérteni.

Nem vagy már sem taknyos kiskölyök de felnőtt, érett nő sem - a kettő között vagy - csak a felnőttkor küszöbéhez közelítesz egyre több felnőttes dologgal egyre több öntudattal. Ilyenkor rettentő felnőttnek érzi magát minden kamasz csak ezzel még nem jár élet tapasztalat és itt a bökkenő tudod. A szülők többsége a saját maguk által elkövetett hibáktól próbálja óvni a gyerekét.

Az okos mindig mások kárából tanul.

Nem árt néha anyukát is meghallgatni és alaposan elbeszélgetni. Ha nincs őszinteség csak lakat meg zár meg vita akkor sosem juttok dűlőre.

Az abortuszt meg ne vedd könnyedén mert leírni könnyebb de bent feküdni a kórházban és átesni rajta hát az egy életre kiható gyötrelem. Barátnőm átesett ezen és kb. 15 év után is megvan a lelki furdalás. Egy életen át elkísér úgyhogy tényleg legyél nagyon óvatos és körültekintő. Ne félj kérdezni és utána járni a dolgoknak.

Anyukával meg vagy megtalálod a közös hangot vagy ha nem változik akkor marad a ládika meg a felelősségteljes, körültekintő viselkedés.

"Volt egy topic, amiben remekül megmutatkozott, hogy össze sem hasonlítható azok szexuális gyönyöre, akik 25+ évesen kezdték a nemi éketet azokéval, aki tini korban. És a tiniknek nem javult fel idősebb korukra sem."

Tényleeeeg? Én 16 évesen veszettem el, és mesés a szexuális életem. Megmutatnád azt a nagyon tudományos topikot?

Hozzászólnék én is szívesen!

(Jujj most kapom a privátot attól aki mindenkit egy szóban leprostiz itt aki nem házasság után vesztette el) Megjegyzem 4 évig jártam az akkori párommal. Nem lett semmi bajom.

"Ha ahhoz elég nagy és felelősségteljes lány hogy megcsinálja és követelőzzön akkor gondolom ahhoz is hogy megszülje és eltartva. Vagy különben mire is ez a nagy felháborodás?"

Ha szerinted a gyerekneveléshez, amit azok sem tudnak mind jól csinálni, akik felnőttek és már van gyerekük, ugyanannyi felelősség kell, mint a szexhez, akkor ne vállalj gyereket.

"Hanem arról, hogy ha derékba törné az életed, mert nem vagy még érett a szülő szerepre érzelmileg és biológiailag, egzisztenciálisan, addig ne."

Van, aki soha nem ér meg a gyerekvállalásra. Ő sose szexeljen?

"Egy bizonyos életkor után megérik rá a személyiség, hogy ne legyen átok a baba."

Ezt pedig a popódból húztad ki.

64: Már megmondtam, nem kívánok többet tagozni rajta.

Kettőnk közül Te tűnsz frusztráltnak és komplexusosnak.

Én abba is hagyom a kommunikációt, mert nekem árt a frusztráltságod. Szia.

Atyavilág, mi van itt... :DDD Akik leszólják a kérdezőt, azoknak üzenném, hogy ők is voltak 16 évesek... rájuk se hederíts Kérdező, anyukád tudja, hogy sezxuális életet élsz? Nem lehet, hogy esetleg emiatt lepődött meg? Nyugodj meg, nem csak veled esett már meg ilyen. Mikor 17 éves voltam, komoly kapcsolatban voltam, de valami miatt késett, én csináltam akkor tesztet. Legalább megtanultam,hogy kell. Amúgy inkább örülni kéne, hogy felelősségteljesen védekezik, és nem olyan kérdést tesz fel gyakorira, mint sokan hogy csóktól lehet-e terhes.

Pórbálj meg anyuddal leülni és határozottan megkérni, hogy ne nyúlkáljon a cuccaidhoz. Tudom, miről beszélsz, engem a korban napi 24 órás elszámolással tartoztam a szüleim felé.

Az ide válaszolók 90%-a eszméletlenül elfogult, és szánalmas, hogy egy 16 éves lányon próbálják levezetni életük összes feszültségét.

Kérdező: valamilyen széfet, kulcsos dobozt javasolnék, amiben tarthatsz minden olyan dolgot, ami számodra nagyon fontos, a kulcsot pedig hordd magaddal. Az iskolai tankönyveid közt meg hadd turkáljon anyuka, úgysem talál semmi izgalmasat. Az ő szegénységi bizonyítványát állítja ki az, hogy nem tudott felnevelni úgy egy gyereket, hogy bizalmi viszony alakuljon ki közöttük. Én mindig mindent megbeszéltem édesanyámmal, mert érdemesnek tartottam őt erre, és soha nem kutakodott a szobába, mert hamarabb tudott arról, hogy mit kéne keresni.

Gyilkosozók: én is gyilkos vagyok. 16 éves korom óta élek szexuális életet. 18 évesen teherbeestem úgy, hogy fogamzásgátlót használtam másfél éve (nem tablettát, így nem tudtam elfelejteni bevenni, épp ezért válaszottam másik eszközt, mert szétszórt voltam a gyógyszerhez, és felesleges lett volna szednem, úgyis mindig kieg. védekezés kellett volna mellé). 18 évesen a hátam közepére nem kívántam egy gyereket, a szüleimére meg pláne nem. Igaz már nem volt szükség a beleegyezésükre, mégis ők voltak az elsők, akiknek elmondtam, hogy mi a helyzet. Nincs bűntudatom, soha nem is volt. Megtettem mindent, amit lehetett, mégis terhes lettem. A gyereknek semmi java nem származott volna abból, ha megszületik, de még ha származott volna is, én épp akkor mentem egyetemre, és a saját jövőmet fontosabbnak tartottam, minthogy egy ilyen dolog kettétörje az álmaim. Sajnos ilyen önző vagyok. A műtőben az altatás előtt beszélgettem az altatóorvossal, meg pár nővérrel, akik kérdezték, miért jutottam erre a döntésre. Elmondtam, hogy miért. Támogattak. Az ott dolgozók nem gyilkosként tekintenek az emberre, egy percig sem éreztetik, hogy a világ szemetei lennének. Az egészségügyben dolgozók feladata az embereken való segítés és ők ezzel az abortusszal segítettek rajtam, egy terhet vettek le a vállamról. És én sem úgy szaladtam abortuszra, mint a közértbe. Előtte átrágtuk többször is, de első perctől tudtuk, hogy ez lesz a döntés. Senki nem tudja rólam amúgy a szüleimen és a páromon kívül, hogy abortuszom volt, mert senkire nem tartozik. És ezzel még nagyon sokan vannak így. A környezetetekben is talán minden 2. nő átesett már rajta, holott nem is gondolnátok. Egy idegent könnyű arc nélkül gyilkosnak titulálni, de vajon hány nőnek kéne hátat fordítanotok, ha kiderülne róluk, hogy volt már abortuszuk?

"Ne szexelj, ha nem akarsz gyereket" típusok: a legnevetségesebb mondatot írtátok le, amit valaha láttam. 30 éves korom előtt biztos, hogy nem akarok szülni, de talán még utána se, egyáltalán abban sem vagyok biztos, hogy akarok-e gyereket. Elég karrierista vagyok, szeretek utazni, magammal törődni, és ebbe az életstílusba nem valószínű, hogy bele illik egy gyerek. Nyilvánvalóan akkor szüzen kellett volna meghalnom. Sajnos ez már bukta, de akkor ma bejelentem a páromnak, hogy mától nincs szex, mert így gyerek se lesz. Vicc, komolyan...