Van kiút ebből a szituációból? Hogyan kezdjük el az életünket?
Adott:
1 egyetemista diák, havi 40 ezer forint diákhitellel. Ami pont arra elég, hogy ne haljak éhen.
2 ennek a diáknak a barátnője, aki árvaellátást kap, havi 35 ért (csak ha tanul)
A barátnő anyja, aki gyermeki szinten kezeli a gyerekeit, de ennek ellenére van mondjuk két üres szoba a házukban, de nem engedi a lányának felújítani, belakni. Szó sem lehet róla, én sem tudtam meggyőzni. Nekem sem engedi.
Adott az én anyám, aki egyenesen ki akar dobni a lakásból, eladósodott, megőrült, nem dolgozik. Az ingatlanja kb 10 milliót ér, a tulajdonjogának a fele az övé, a másik fele az apámé. A válás még nincs elrendezve, a lakáson még nagyon kevés hitel van.
Anyámmal a kapcsolatunkat nem tudjuk rendezni, a diákhitelt nem akarom hazaadni, mert csak élősködne rajta (nyugdíjnak nézné) és nem ezért vettem fel. Viszont ragaszkodik ahhoz, hogy kidobna a lakásból.
Mivel ennyire rosszindulatú és tényleg nem adok okot a viselkedésére, arra is gondoltam, hogy eladom valahogy a tudta nélkül, esetleg aláiratom vele, hogy a tulajdonjogát átruházza rám, így nem kell válás a felezéshez, és eladom én a lakást. Lecserélem 2 vidéki házra és egy garzonra. De mivel az úrnő ragaszkodik a vagyonához és apámnak sem akar hagyni belőle semmit, erre sok esélyt nem látok.
Jelenleg anyámnál "csövezünk" de ez nem állapot (aki olvasta az előző kérdésemet, hogy adjam-e haza a diákhitelt, tudhatja)
Ha albérletbe megyünk, abból sosem lesz saját otthonunk, rosszabb mint a hitel.
Vegyünk fel valamiféle hitelt? Végül is szerintem tudnánk fizetni, de nem tudom, mi van ha megromlik a kapcsolatunk például és már nem akarunk együtt élni? (bár a barátnőm velem szeretné leélni az életét)
Albérletben nem lehet élni így fiatalon a magyar fizetés mellett abban reménykedve, hogy valaha összejön egy putrira a pénz. Nincs ötletem.
Esetleg bűnözzek? (egyetem mellett) Havi 400 ezer simán bejönne belőle, de nagy rá az esély, hogy lecsuknak, így max 1,5 milliót, talán 3 millát lehetne kihozni a dologból (időben kell kiszállni) ebből meg szintén nem tudok még lakást venni.
Szóval van összesen havi 75 ezrünk, aminek a fele már alapból hitel. Ha megnyerem az ösztöndíjakat az még 40 és ha beindul a karrierem az talán még olyan 100, de addig nem fog beindulni amíg saját, nyugodt környezetben nem élhetek.
Engedi is, de mi értelme van ha az anyám a saját sportbiciklijeimet eladja a cigányoknak, meg megkeseríti az életemet, hazudozik, oda is hozza őket!!!!! és úgy beszél velem mint egy kocsmáros egy rühes kutyával?
most állítólag 3 tárgyalás lesz ellenem, mert feljelentgetett orosz-rulett szinten 20x és ebből 3 továbbjutott.
Igen keveseknek adatik meg, hogy már a suli alatt kapnak a szüleiktől saját lakást. Sokan albérletben kezdenek, vagy lakáshitelt vesznek fel.
A lakás a szüleidé, neked ahhoz semmi, de semmi közöd nincs. Ha a tudta nélkül eladod, akkor bűncselekményt követsz el.
Esetleg dolgozhatnátok is.
"addig nem fog beindulni amíg saját, nyugodt környezetben nem élhetek"
Kifogás az mindig van! Persze egyszerűbb, ha alád tolnak valamit!
Az önállóságnak ára van. És amíg SEMMIT nem tettél le az asztalra, addig ne követelőzz. A nagyszülők - bár lehetnének akár gálánsak is -, nyilván megdolgoztak azért a pénzért, amin utazgatnak, autót vesznek.
És már bocsi, de akinek nem teszik a segge alá, annak egyetemistaként honnan lenne saját lakása? Te miért várod el ezt? Az albérletet meg eleve kizárod?
Nincs ötleted? Pajtikám! Dolgozz!!!!!! És kuporgass össze annyit, ami egy önrészt legalább kitesz. Aztán meg vegyél fel hitelt. Más is így csinálja, hidd el. Kicsit több kitartás nem ártana...
Egyik nagyszülőnek sem kötelessége eltartani az unokáját.
Nem tudod magadat eltartani, akkor mástól kell elvárni, hogy pénzeljen? Tudod hányan mennek el dolgozni az egyetem mellett?
Igen, mert a "... szülők megőrülnek, nem dolgoznak..." és tudod miért?
Mert akárhova mennek, azt vágják az álláshirdetéseknél a képükbe, hogy ők már öregek, őket nem veszik fel, várnak a fiatal (=és gyakorlattal rendelkező!!!) jelentkezőket. Mert az idősebb korosztály után már semmi adó- és járulék-kedvezményt nem tudnak igénybevenni!!!!
És ezért őrül meg a szülő, mert egyrészt nem könnyű elviselni 50 felé, hogy ilyesmit vágnak a képébe, azt is lehetetlen munkahely, pénz nélkül megoldani, hogy a gyerekem egyetemre jár, követeli a teljes ellátást a szülőtől "mert kutya kötelessége eltartani a gyerekét amíg az tanul!".
De azt senki nem mondja meg neki, hogy miből fizesse a rezsit, miből készítsen vacsorát, miből adjon az egyetemen "lébecoló, bukdácsoló" gyermekének zsebpénzt, telóra valót, stb. stb.
Nem az anyád őrült meg, hanem a világ!
Bocs de ezen marhára felhúztam magam. Mi is diákhitelből és ösztöndíjból éltünk. Spóroltunk neheéz volt, nekünk árvaellátási se volt mellette.
Albérletben laktunk, diákmunkát végeztünk mindegy mit, ami volt. Ha kellett címereztünk, dolgoztunk konzervgyárba bárhol ahol lehtetett. A barátom aki ma már a férjem, egész nyáron segédmunkás volt építkezéseken.
Lediplomáztunk mindketten. Összeházasodtunk és vettünk egy kis lakást. Ami a mienk, nem a banké.
Nehéz volt? Igen nagyon
Ja és nem 20 éve volt, hanem most egy éve végeztünk
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!