Mennyire helyén való az, ha a szülő 19 évesen még bünteti gyerekét?
19 évesen még csak jogilag felnőtt, de ott a tojáshéj a popóján.
Amig a szülőkkel lakik, és nem tud annyi pénzt hazaadni, ami fedezi a kiadásait, addig büntethető.
Sok dologtól függ..
Ha a szülők tartják el, és ők fizetik a netet, a számítógépet...mindent...
Megkérik arra, hogy pl vágja le a füvet...nem teszi, mert csak beszakad a gép elé, megkérik megint..és még mindig nem, akkor jogos, hogy elveszik a netet....ez nem igazán büntetés, maximum annak érzi, hanem a valamit-valamiért elve...őt eltartják, fizetik a szórakozását, de igenis le kell tenni valamit az asztalra, részt venni a házban, és aháqz körüli munkákban.
Ha 19 evesen ezt nem értinmeg, és nem tudja megcsinálni, akkor megérdemli, hogy ne 19 éveshez méltóan kezeljék, hanem úgy, ahogyan a viselkedése megkívánja..
Azt nem tartom helyesnek, hogy ennyi idősen még mindig szükség van fegyelmezésre, számomra nem normális... Ha valami nem tetszik a "gyereknek" lehet önállósodni, hiszen elvileg felnőtt ember..
Számítógép, TV elvonás??
Hát ez mekkora :D
"Kislányom nem nézheted a TV-t, menj a szobádba, mert nem vitted le a szemetet, a laptopodat meg bezárom ide a fiókba és addig nem kapod vissza amíg (???)"
Mit csinált, hogy "meg kell büntetni"?
Nálam ugyanez a helyzet, csak azzal a különbséggel, hogy egy egyetemre járok, ahol megszakadok a tanulnivalótól, pedig jól tanulok, egy szavuk se lehet, ők mégis mindig belém kötnek, ha nem mosok ki/porszívózok fel stb. akkor ilyen net elvonással büntetnek. Arra nem gondolnak, hogy
1. ha nincs netem, egy csomó mindennek nem is tudok utánanézni ami kell a tanulmányaimhoz
2. ha 1 órás porszívózással foglalkozok, akkor nem tanulok annyit, persze a jó jegyeket természetesnek veszik.
Tudom, hogy ez most csak sírásnak tűnik, de nem az. Ráadásul dolgozni is járok, mert bár támogatotton tanulok, de a könyveket, utazás költségét stb.-t fizetni kell valahogy, amibe a szüleim egy vasat se adnak be. Amikor tudom, hogy nehezebben jönne ki a kaja, vagy ilyesmi, mindig adok egy 5ezrest, inkább bliccelek egy hónapig, de nekik ez sem elég.
Persze, most nyáron dolgozok meg házi munkában is segítek, közben a lassan eljövő diplomamunkámat is csinálom, de ha azt mondom, hogy ezt a részt mindjárt befejezem, egy fél óra és elmosogatok, akkor fel vannak háborodva, vagy ha mondom, hogy most nem porszívózok, mert mennem kell dolgozni (és ezt ők is jól tudják), akkor is vérig vannak sértve. Azt mondják, hogy minek dolgozom, ha ők úgyis eltartanak, ilyenkor persze felemlegetem, hogy ha kell segítek és egyébként pedig önállóan állom a tanulmányaimat, de ilyenkor is csak megsértődnek, hogy én lebecsülöm őket stb.
Bocsánat, kicsit hosszúra sikeredett, de úgy érzem ki kellett írnom magamból.
Tehát úgy gondolod, hogy a 18 éves azt csinál és akkor, amihez kedve van, hiszen nagykorú, a szülei meg kötelesek ezt tűrni szó nélkül, és kötelesek eltartani és kiszolgálni őt? Nem sántít ez egy kicsit?
Attól, hogy valaki "valamilyen szinten jól tanul, és dolgozgat", még nem szűnnek meg a kötelességei. Felnőtt meg akkor lesz valaki, ha ezt felfogja.
Amúgy meg 18 éves kortól a szülők sem kötelesek eltartani a gyereket.
5-ös vagyok
Ez a feszültség abból adódik, hogy a fiatal felnőtt már élné a saját életét, de persze nem tudja egzisztencia híján (pénz, lakás). A szülőnek ez nem tetszik, tartaná a tekintélyét és az irányítást otthon, (ami normális is, mivel otthon van, ő dolgozott meg érte).
Mivel mindkét viselkedés normális, csak akkor fog megoldódni, ha a fiatal elköltözik.
Addig meg megy ez a (számomra nevetséges) megvonósdi, a luxus dolgok terén, mivel az ételt-italt csak nem lehet megvonni, megverni azt azért mégsem...
Le kéne fektetni pár szabályt, h normálisan tudjanak együtt élni, amíg ki nem repül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!