Lehet ez egy fajta terhességi pánik? Változhat ez? Mint józan ember mire törekedjek?
Én 39 a feleségem 37 éves. 5 évvel ezelőtt már egyszer teherbe esett (nem tőlem, utána ismertem meg) és akkor az abortusz mellett döntött. Hozzátartozik, hogy amikor megismertem sem volt oda a gyerekekért, legtöbbször úgy nyilatkozott, hogy idegesítik őt, nem tudja elképzelni, hogy valaha is gyereke legyen. Összeházasodtunk, én az első időszakban rágtam a fülét, de aztán megbékéltem a gondolattal, hogy nem lesz gyerek. Volt 1-2 alkalom, amikor úgy tett, mintha mégis akarná, de az utolsó pillanatban meggondolta magát. Engem már nem érdekelt a dolog annyira.
Idén tavasszal furcsa pálfordulást történt, ő kezdte el irigykedve nézni mások babáit az utcán, és többször emlegette, hogy milyen jó lenne neki is egy kisbaba. Mivel 37 éves ezért gyakran hozzátette, hogy neki már úgysem jön össze. Aztán ovulációs teszteket vett, és minden hónapban tesztelgetett, majd egyszer csak közölte, hogy peteérése van, most próbálkozzunk. Én persze örültem a dolognak, hogy végre megváltozott. Második hónapban összejött a dolog. A teszt pozitív, ám öröm helyett jött a rémség.
Azt mondta, hogy nem akar gyereket, csak az én nyomásomnak nem bírt már ellenállni. Semmilyen nyomást nem gyakoroltam rá. Ő arra számított, hogy úgysem jön össze. Bár a babákat szereti de a gyerekeket utálja és azt gondolja, hogy ez a gyerek meg fogja ölni, mert miatta fog meghalni a szülőszobán. Ha meg nem, akkor úgysem fogja szeretni, mert tönkre fogja tenni a testét. Retteg a szülés következményeitől. Ha lehetne, biztos véget vetne az egésznek, de abortuszról hallani sem akar, mert mivel már egyszer végigcsinálta, újra nem fogja. Bízik benne, hogy a terhesség elhal. (7. héten vagyunk, orvoshoz jövő hétre megyünk)
Lehet ez egy terhességi pánik? Változhat ez? Mint józan ember mire törekedjek?
Arra, hogy kihordja és szülessen meg a baba, vagy arra, hogy rávegyem, mégis szakítsa meg a terhességet? Jelenleg az az álláspontja, hogy nem akar tudomást venni róla. Orvoshoz elmegy, de túlélni akarja az egészet, a baba egyáltalán nem érdekli.
Én azt gondolom, hogy első sorban rémült, nem tudja feldolgozni az új helyzetet, vagy nagyon nehezen. Tegnap este és ma reggel is "elszólta magát", hogy aggódik a baba egészsége miatt. Tehát csapong érzelmileg.
A múlttal kapcsolatban: van egy öccse, aki 6 évvel fiatalabb nála. Állítólag ő nagyon hisztis és nehéz gyerek volt. Nem lehet, hogy az, hogy kisgyerek korában jött egy másik gyerek, akivel többet kellett foglalkozni és emiatt, lehet, hogy mellőzték, keltette ezt a féltékenységet és rossz érzést a gyerekek iránt?
Valószínű a testvérféltékenység is belejátszik de az inkább az antiszociális magatartásához tartozik (reakció,mert többet foglalkoznak a rendetlennel). A szorongás, csapongás, "nem leszek jó anyázás" elég jellemző az első gyereket várókra az első harmadban- nála erősebbnek tűnik, de le fog csillapodni szerintem, ha már mozog a bébi. Ennek szorongásnak a hosszú és sok történéssel teli múlt az oka - egy húsz év körüli nő, ha már eldőlt, vállalja, elég naiv-tisztán néz az anyaság elé, ahogy a termő ékes ágon virágból gyümölcs lesz.
De te se szorongj sokat, az övé is enyhülni fog, várjátok az "icipici csupasz koldust" - a ti szereteteket koldulja.. Sétáljatok szép vidéken, hallgassatok szép zenéket. Fellegi Ádám zongoraművész rendszeresen beárt a II.sz.NőiKlinikára, Mozartot játszani a kismamáknak és a magzatoknak. Hallják..
*
Rabindranath Tagore / A NÖVEKVŐ HOLD / Választás
A gyermek csak egyet gondol, és már fenn is van a mennyországban.
Nagy oka van, hogy nem hagy el bennünket.
Hogy sose lássa többé az anyját - ó, nem! Ha elfárad, a kebelén megpihen.
A gyermek minden bölcs szót tud, kár, hogy itt a földön csak kevesen értik meg.
Nagy oka van, hogy nem akar beszélni mégsem.
Csak egyet akar: és ártatlan arccal tanulja az anyja szavait az anyja ajkáról.
A gyermek úgy jön a világra, mint egy koldus, pedig mennyi aranya és gyöngye van.
Nagy oka van, hogy álruhában érkezik.
Icipici csupasz koldus, aki tökéletesen tehetetlennek tetteti magát - így koldulja a mérhetetlen anyai szerelem gazdagságát.
A gyermek tökéletesen szabad volt a növekvő hold kicsi országában.
Nagy oka van, hogy feladta szabadságát.
Elcserélte a végtelen boldogságok termével, ami ott van az anyja szíve sarkában, mert tudta, hogy minden szabadságnál édesebb, ha megöleli, és a karjába szorítja.
A gyermek a tökéletes boldogság országában lakott, és nem ismerte a könnyeket.
Nagy oka van, hogy mégis a könnyeket választotta.
Mosolyog, hogy meghódítsa anyját, de a szánalom és szerelem kettős bilincsét piciny, könnyes tragédiáiból fonja.
Volt nekem egy kolléganőm. Ő is benne volt a korban rendesen, mire egyszer úgy gondolta, hogy mégis akar gyereket. Aztán, csakúgy mint a feleséged, meggondolta a dolgot, és mindent elkövetett, hogy elvetéljen. De amikor megszületett a baba, mintha kicserélték volna: imádattal lóg a gyerekén, minden szava róla szól, stb.
Szóval nincs minden veszve.
46-os ha van szikhólyag, akkor lesz embrio is nem?
illetve 5+3 naposan nem kellett volna már embriot vagy embrio csomót is látni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!