Ez normális? A szüleim semmit szinte semmit sem engednek meg. (bőv lent. )

A fenti kérdést elolvasva azt mondanád, persze a szülők mindig is félteni fogják gyerekeiket. Na de..,18 éves vagyok, bulizni nem járok el, az igényeim sem nagyok.. Megkérdeztem a szüleim, hogy mehetnék-e XY osztálytarsamhoz, mivel hívott, és szeretné ha ott is aludnék? Erre a válasz: persze nyugodtan, másnap: KIHEZ MÉSZ TE??? (ordítva) ÉS MIÉRT? Stb stb. Aztán mikor minden kérdésre feleltem, csend lett, néhány órával később, apa anya együtt beszélték meg, hogy ők nem akarnak engedni, aztán anya azt mondta ő elengedne csak apa nem (kár, hogy hallottam a beszélgetésük..) 2 nappal később: anya: ne is álmodj, hogy idegenekhez fogsz eljárkálni, addig te nem mész, amíg nem tudjuk pontosan te melyik házszám alatt is leszel... Talán a cigánytelepen akarsz kikötni? Nagy a pofád! Nem csinálsz itthon semmit... Stb. Na szóval ez normális? 18 éves vagyok, 13 évesekkel bánnak így, ha pedig meg akarom beszélni velük a családi problémákat, egy kiabálásba lesz fojtva az egész..

Soha nem akartam nagy dolgokat, a suliba pontosan beértem, sosem lógtam, mindig pontosan êrtem haza, jól tanulok.. Minden nyaram tanulással és itthonüléssel telik, a barátaim viselkedését elbírálja majd eltiltja őket tőlem.. Csak ezen a hétvégén szerettem volna egy kicsit - az egész nyárból - másnál tölteni, és még ezt sem lehet. :( és ha fel akarok szólalni, kiabálás kiabálas ... ...