Ti elengednétek a 14 éves lányotokat 2 hétre külföldre?

35.ik vagyok.Se buli nem jöhetett szóba,de 13 éves koromtól még születésnapi ajándék sem,mert azt mondták nekem minek,majd magamnak megteremtem (hozzáteszem anyám a Váczi utcában hetente vásárolgatott magának olyan jól álltak)

16 éves koromban pedig egész nyáron bezártak a nyári szünetben a lakásba,mondván már nagyon veszélyes korban vagyok.

Azt hittem megőrülök mellettük,de úgy küszöböltem ki a problémát,mert megmondtam,hogy én ezt már nem bírom és öngyilkos leszek,ők persze rögtön mondták,hogy nyugodtan - hát földszinti lakás volt,mivel mindemellett egész nap kerültem őket és igyekeztem nem kijönni a szobámból,rájöttem tulajdonképpen észre sem fogják venni,ha esténként kiszököm a buliba és utána hazajövök.

Így is történt kicsit felhangosítottam a rádiót,hogy úgy tűnjön hallgatom és elmentem.Nem vették észre egyszer sem mivel,alapvetően nem féltésből voltak ilyenek és valójában egyáltalán nem érdekeltem őket.

Amúgy apám évente egyszer szét is vert szét is verte,mert az volt a fixa ideája,hogy akkor borzaszóan tisztelni fogom,hát azt elérte,hogy még most felnőttkorban is rettegek tőle.

Most felnőttkoromban már nem tartom velük a viszonyt,nyomós okkal,de elég furcsa volt,hogy a közös ismerősök még a korunkbeliek is,miután ezt megtudták,hogy már nem tartjuk a viszonyt,sorban kitálaltak,hogy annyira sajnáltak engem gyerekkoromban és meg voltak rajtuk botránkozva milyenek ezek.

Mi lett a vacsi eredménye?

Remélem elengeded, tanulja meg a gyerek, tisztességes, becsületes munkával is lehet nyaralót venni a Francia Riviérán. Hogy a szüleinek nem sikerült? Hát....jobban kellett volna melózni..Most legalább rájön, nem mindegy, hova születünk....

Ti gyereketek, menjen, lásson világot!!