Elméleti kérdés : Nők/ Asszonyok! Ha a tinédzser korú lányotok teherbe esne tényleg arra buzditanátok, hogy tartsa meg a gyermekét?! .

Ha gyerekem lett volna, akkor szinte esélytelen, hogy fiatalon teherbe essen, mert úgy neveltem volna, hogy tudja, hogy ha szexuális életet él, akkor mivel kell védekeznie a nemkívánt terhesség ellen.

Ha mégis terhes lett volna, és kiskorúként, akkor nem is kérdés, hogy elvetettem volna a gyerekét, hiszen egy gyerek ne neveljen gyereket. Egy bimbó még nem rózsa, nem is szabad úgy tekinteni, mintha az volna. Tizenévesen szül, aztán tíz év múlva jön rá, hogy mennyi minden kimaradt az életéből, mert nem volt lehetősége ide vagy oda menni, mert ott volt a gyerek?

Vagy a gyereke ellen fordul (esetleg az élete ellen), mert azt hibáztatja minden bajáért.

Azok a nők, akik a tini korú lányukat férfiak ágyába hajtják, nagyon durva agresszorok, általában önző, birtokló hisztérikák, vagy a "még mindig szebb vagyok, mint Hófehérke" - nők. A gyereket már kicsiként sem engedik érzelmileg az apja közelébe sem, így annak hatalmas apahiánya lesz, amit tiniként öszekever a szerelemmel.

Teherbe esik, anyuka pedig rögvest papol neki a "nő szent kötelességéről", azaz valójában elveszi a gyereke gyerekkorát, nem vállal felelősséget a gyereke érzelmi-lelki egészzségéért (mint ahogy semmi másért sem).

Ez már nem a középkor, vagy a viktoriánus kor. A nemkívánt gyerek mindig nemkívánt és idővel gyűlölt lesz, ha elhiszi bárki is, ha nem. Ez tény.

Attól függ, hány éves....hogy állunk anyagilag...mennyire lenne jelen az apuka...stb.

Pusztán azért, mert az abortusz "gyilkosság", még biztos, hogy nem buzdítanám arra a gyerekemet, hogy szülje meg. Aztán meg nem tudja felnevelni, mert apuka lelép...nincs pénz...stb.