Anyukám rám unt?
Kicsit furcsán hangozhat ez a kérdés, főleg, hogy 15 éves lány vagyok... Az ember azt hinné ebben a korban inkább hanyagolnám a szüleimet, de pont ellenkezőleg. Már túl vagyok a "lázadó" korszakon. Régebben nem szerettem a szüleimmel mutatkozni (Amikor még nagyba ment, hogy a szülőkkel mutatkozni milyen ciki...), most viszont szeretek... Anyummal olyanok vagyunk mint a legjobb barátnők, minden héten legalább egy napot együtt töltünk. Mostanság már azt is megengedtem neki, hogy mellettem aludjon, sőt már szeretem ha velem alszik... Viszont most valami megváltozott... A vasárnap a miénk lett volna, már mindent elterveztem, de ő inkább elment az egyik ismerőséhez. Régebben könyörgött, de nem engedtem meg, hogy velem aludjon, most ha szólok neki sem alszik velem. Lehet gyerekes vagyok, vagy irigy nem tudom... Csak jól esne... És szerintem az anyukánkra kortól függetlenül szükségünk lehet...
Szerintetek? Megunt, egy picit? "Öreg" korára már nem akar kamaszokkal foglalkozni? (Már van két felnőtt gyereke.)
Előre is köszönöm, annak aki végigolvasta és válaszolt.:)
Nem akartam olyan hosszan fogalmazni, de akkor leírom...
Nem csak egyszer fordult elő, mostanság többször is.
És mint mondtam eddig törvény volt, hogy egy napot együtt töltünk, és én is lemondtam a találkozóimat. Persze, mondtam neki, hogy ha akar nyugodtan menjen... És nem erőltetem neki, csak felajánlom, de sosem jön fel... (Apámmal 25 éve házasok de az együtt alvást már a 2. évben megszüntették.:D)
Az együtt alvás egészségében nem nyitok itt vitát, pszichésen egészséges emberek vagyunk, anya-lánya, akkor lenne probléma, ha nem látnánk normálisnak a dolgot... A ragaszkodással sem lesz probléma, kicsi koromban együtt kellett vele aludnom, mert nem volt külön szobám,(Nem voltam be tervezve...) mégse lettem ragaszkodóbb. Sőt jobban szeretek egyedül aludni, mert nagy az alvástér igényem... De azért néha jó dolog, jól esik az embernek.:)
Köszönöm a válaszokat, jöhet még!
Én is szeretem anyukámat és mióta elváltak közelebbi kapcsolatban vagyunk, de ez azért sok. Van olyan, hogy néha átjön tévézni, de ha hallom, hogy szuszog vagy nem válaszol a kérdésemre már bökdösöm meg piszkálom, hogy menjen a saját helyére. Amúgy mi is eljárunk esténéként együtt vásárolgatni, vagy megkajálni vagy hasonló, de nem igényeljük azt, hogy egy teljes napot együtt töltsünk. Bármennyire is anya meg ilyesmi, de vannak olyan dolgok amiket nem szeretnék elmondani neki, és szerintem ez így egészséges. Javítsatok ki ha tévedek.
18/L
Anya vagyok, szeretem a gyerekeim, már felnőttek...de ne csüngjön már rajtam a 15 éves lányom..
Felnőtt beszélgetésnél, ne legyen ott a 15 éves..
Ne akarjon velem aludni, mert este még olvasnék, piszmognék, ha ott van, legyek nyugton, ne zavarjam.
Míg kicsik voltak, az más..róluk, minden rezdülésnél róluk szólt az élet. De hadd röhögcsikéljek már én a barátnőmmel,akár szex, vagy bármilyen témában,nem kell hozzá a 15 éves lányom.
Legyen mindenkinek saját élete IS.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!