Anyukám rám unt?

Kicsit furcsán hangozhat ez a kérdés, főleg, hogy 15 éves lány vagyok... Az ember azt hinné ebben a korban inkább hanyagolnám a szüleimet, de pont ellenkezőleg. Már túl vagyok a "lázadó" korszakon. Régebben nem szerettem a szüleimmel mutatkozni (Amikor még nagyba ment, hogy a szülőkkel mutatkozni milyen ciki...), most viszont szeretek... Anyummal olyanok vagyunk mint a legjobb barátnők, minden héten legalább egy napot együtt töltünk. Mostanság már azt is megengedtem neki, hogy mellettem aludjon, sőt már szeretem ha velem alszik... Viszont most valami megváltozott... A vasárnap a miénk lett volna, már mindent elterveztem, de ő inkább elment az egyik ismerőséhez. Régebben könyörgött, de nem engedtem meg, hogy velem aludjon, most ha szólok neki sem alszik velem. Lehet gyerekes vagyok, vagy irigy nem tudom... Csak jól esne... És szerintem az anyukánkra kortól függetlenül szükségünk lehet...

Szerintetek? Megunt, egy picit? "Öreg" korára már nem akar kamaszokkal foglalkozni? (Már van két felnőtt gyereke.)

Előre is köszönöm, annak aki végigolvasta és válaszolt.:)