Volt már hogy szülő befolyására végeztetek el egy egyetemet?
Mit gondoltok erről?
Szóval.. én eleinte gyógyszerészetre akartam menni, aztán pár hónapja rájöttem, hogy valahogy mégsem tudnám elképzelni magam a szakmában, de mindenképp az eüt választanám. Nos.. kell tudni rólam azt, hogy idáig a szülőknek való megfelelés volt az egyik legfontosabb dolog számomra. Nagymamám azt szeretné, hogy gyógyszerész legyek, mindig jön, hogy miért is mondtam le róla. Édesapám és a környezetem pedig azt szeretné, hogy orvosira menjek, mert hogy eszem van stb stb. Az unokatestvérem az eü-ben dolgozik asszisztensként és ő semmiképpen nem javasolja az orvosit. Azt mondja, hogy piszkosabb dolgok folynak ott, mint a kisvárosi piaci árusok közt, és tulajdonképpen majdnem, hogy áttanulják fiatalságukat. Ő azt javasolja, hogy ne aszerint döntsek, hogy mi szeretnék lenni "ha nagy leszek" hanem, hogy mit szeretnék az elkövetkezendő egy évben csinálni: fiatal vagyok meg válthatok akármikor, ha mégis orvosi mellett döntenék, éljek át minden percet míg fiatal vagyok, próbáljak ki mindent stb stb. Én egyetértek vele nagyonis, így gondolkodok, a gyógytornász bsc-n ami után mesteriznék is. Szerintem egy nagyon szép szakma, és fizioterapeutaként külföldön is jól fizetnek ahhoz képest, hogy 1/3-át tanulja az orvosinak. 24 évesen viszonylag már a talpamon is megállhatnék, nem kellene még pár évig anyuékat sem terhelni pénz felől. Testvérem most megy másodikba, tehát nem csak rám kell gondoljanak. Édesapám pedig azt mondja, hogy nem számít, kiszorítjuk azt a pénzt, csak tanuljak, de valahogy úgy érzem, hogy nem látja át teljesen az anyagiakat. Kertészettel foglalkoznak szüleim, jól élünk, de azért az orvosi tandíja nem kisösszeg, és sajnos már államilag támogatottra nem jutnék be. Én úgy gondolom, hogy ha ezt elvégezném, akkor meg tudnék állni a saját lábamon is, anélkül, hogy szüleimnek legalább hat évig kelljen fizetniük a lakást is. Nos de mindezekmellett pedig ha ránézek egy-két lány ismerősömre, aki pl 9.ben egy évet szakközépben megbukott most pedig orvosin van kicsit lehangoló, hogy én, aki viszonylag jól tanult középsuliban gyógytornászatra adom a fejem.
Mi a véleményetek az ilyen szülői befolyásról? Mit tanácsolnátok?
válasza:Érdekes....
Mintha magaat olvasnám.Én is gyógytornász szakra mentem a szüleim unszolására....én rendőr szerettem volna lenni ...
Másfél évet húztam az egyetemen és ott hagytam ... Most lógok a levegőben és igyekszem meg valósítani az álmomat!
Azt tedd amit TE szeretnél.Ne a szüleid álmait éld meg Te,Te éld a sajátodat!
21/L
:)
válasza:Első vagyok.
Nem egyharmadát tanulja a gyógytornász az orvosinak hanem inkább 3/4-ét!!!
válasza:Köszi a választ!
Az 1/3-át a tanulási időintervallumra értettem. 3-4 éves míg az orvosi 6+ min 3 év szakképzés.
válasza: válasza:Olyat tanulj, amit szeretsz, amiben el tudsz helyezkedni, és ahogy írtad is, ami jobban megfelel a családod anyagi helyzetének. Ne a szüleid álmát teljesítsd, te légy boldog, nekik annak kell örülniük, ha te boldog vagy. És ez butaság, hogy lehangoló, ha te kihagyod az orvosit. Tényleg kemény dolgok mennek ott, nem éri meg, csak ha ez életed álma, de akkor is simán csalódnál...
Én úgy látom, nem erőltetnek rád semmit a szüleid, persze minden apuka szívesen látná a lányát orvosként, nekem is sokat mondogatta apukám, miért nem megyek orvosnak. :)
Én tudom, hogy azt nem bírnám végigtanulni, hiába voltam most is kitűnő, és hiába lesz várhatóan kitűnő az érettségim... Én is asszerint döntöttem, hogy mi az, amit szívesen csinálnék, amik elég keresett szakma, és aminek a taníttatása nem kerül olyan sokba, és nem húzódik el sokáig. Engem megértettek, azt szeretnék, ha azt csinálnám, amit szeretek, remélem sikerül. Neked is sok sikert! :)
válasza:Első vagyok.
Nem tudom ki volt az aki lepontozta a válaszom,miszerint a gyógytornász szakon majdnem annyit kell tanulni mint az orvosin,de nyomatékosan közlöm h én oda jártam!
Egy orvosis lánnyal voltam egy szobában ...
Szóval kössz!
válasza:Szia!
Az én szüleim is nagyon egyetem pártiak, nővérem is egyetemet végzett, és természetesen én is egyetemre járok és januárban fogok államvizsgázni. Ami a szakot illeti, nem szeretem, egyre nehezebben csinálom, 1,5 évet csúsztam is. Már az első évben ott akartam hagyni, kb. majdnem minden vizsgaidőszakban voltak ilyen gondolataim, egyszerűen nehezen megy, nem szeretem. De a szüleim addig unszoltak, míg nem csak túllendültem és folytattam..."mert ha már elkezdted, muszáj befejezned" alapon. De így utólag sajnálom, hogy nem hagytam ott végül, és kezdtem egy olyanba amit szeretek és ennyi idő alatt be is fejezhettem vna..
Szerintem a saját elképzeléseid szerint alakítsd az életed, azt csináld amit igazán szeretnél! Ha belemész egy olyanba amit valójában nem szeretnél, de meg szeretnél felelni, előbb-utóbb eleged lesz...ha magadra hallgatsz, nem lesz az, hogy "mert mások akarták, mert belekényszerítettek" stb.
Megbántam, hogy én anno nem mertem cselekedni...másképp csinálnám ha újra kezdhetném..Így befejezem ezt a szakot, és levelezőn elkezdek majd egy olyat amit igazán szeretnék, és érdekel. :)
Sok sikert! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!