Anyám minek főz, ha utál főzni?

Rendesen üvöltözés meg csapdosódás van ha főznie kell. Teljesen bevan vadulva, segíteni is ezért nem akar neki senki, mert képtelen normálisan szólni kommunikálni ilyenkor.

Ha ünnep vam, ha nincs ez van.

Már mindenki elmondta neki szépen is, csúnyán is, hogy semmi értelme ennek, ne főzzön, majd mindenki eszik amit talál.

Rajta kívül mindenki dolgozik, majd hétvégente rendelünk kaját, hétköznapra meg van meleg étkeztezés a faluban nem is vészes pénzért. Anyám meg szereti úgyis hangoztatni, hogy csak miattunk főz, neki nem igénye a főtt kajára.

Anyai mamám is ugyanez volt. Ha valamit nem úgy csináltál pontosan ahogy ő elképzelte(nem csak főzésnél) egyből a plafonon a volt és a legutálatabb stílusban voltál elhordva mindennek, anyám meg teljesen megörökölte ezt, plussz ő főzni is gyűlöl szóval mégrosszabb.

Apám, anyai nagyapám, apai nagyapám normálisan áll/állt az emberhez ha segíteni kellett neki. Lehet csak nekem van ilyen munkahelyem(gyár), de itt is normális tud kommunikálni mindenki még a főnök is, pedig volt már hogy csesztem el valamit, 2 év után.

Anyámnak is annyi szerencséje van, hogy nőre nem emelek kezet, mert ilyen stílusért simán fejbe hagyítanék egy másik férfit, de talán még nőt is ha nem rokon lenne.

Aztán csodálkozik anyám, hogy a két gyereke meg a férje olyan távol van a konyhától amennyira csak tud.

Apai nagymamámnak szivesen segítettem amíg élt rántotthúst panírozni, krumplit pucolni stb.

Szerintem a normális emberi hangnem elvárható, főleg ha segítesz.