Egyetem mellett szülői támogatás, belefér vagy sem?
Sziasztok!
Negyedéves jogász hallgató vagyok, 2 éve dolgozom a suli mellett, diákmunkán. Egy telekommunikációs cég ügyfélszolgálatán vagyok.
Egyre nehezebb összeegyeztetnem az egyetemmel, vizsgaidőszakokban eddig sem volt egyszerű, de most már tényleg szörnyű. Átraktak egy másik területre is, amit szívből utálok. A főnököm sincs tekintettel arra, hogy én nem főállásban vagyok ott, hanem diákként és az egyetem kicsit fontosabb. Olyan időpontokra oszt be, mikorra nem is adok beosztást és ha szólok, az a válasz, hogy nem tud mást betenni már oda, oldjam meg. Nem kerestem sokat, ráéréstől függően 160-180 ezer körül, most, hogy a minimumot dolgozom csak, 120.000 a fizetésem. Párom szerint ennyiért ne bohóckodjak itt, látja, hogy kivagyok már a munka előtti estén, azt, hogy azokon a napokon, mikor dolgozom, a gyomoridegtől nem tudok enni.
Ő már dolgozik, van karrierje, egy nap alatt keresi meg az én havi fizetésemet, tehát úgymond könnyen beszél.
Már én is eljutottam oda, hogy felmondjak, az a kérdés, hogy ezt a hónapot ledolgozom-e még vagy sem. Valamint, hogy utána anyagilag hogyan tovább... Együtt élünk 2,5 éve, lánykérést tervez, 2-3 éven belül szeretnénk családot. De sosem függtem tőle anyagilag, amíg nem dolgoztam, a szüleimtől kaptam havonta X összeget magamra, a mindennapokra. Ismerem őket, tudom, ha kérném, adnának. Viszont a párom szerint ne kérjek, elég az ő bevétele, úgyis ott van a telefonomban már a kártyája, felesleges ezt bonyolítani, meg bevonni a szüleimet ebbe.
Szerintetek jó ez így, ahogy vagyunk, vagy nincs abban semmi, ha 1,5-2 évig újra támogatnak anyagilag?
Kár volt akkor átvenni azt az érettségi bizonyítványt, ha ennyire nem megy az olvasott szöveg értelmezése. :(
De segítek:
Nem az volt a kérdés továbbra sem, hogy felmondjak-e, keressek-e másik munkahelyet. Hanem, hogy a szüleimtől elfogadjam-e az anyagi támogatást, amíg végzek az egyetemmel vagy jobb az, ha a barátom állja az anyagi dolgainkat.
Te támadsz és szólogatsz be a legelső kommented óta. Mit gondolsz, hogy mosolyogva tűröm majd?
Ismétlem, nagyon sajnálom, hogy te nem tapasztaltad soha, milyen, ha a szüleid ott vannak melletted és támogatnak, még úgy is, ha betöltötted már a 18-at. De ez nem szégyen, nem baj, bár minden családnál ez lenne a természetes... Te is azért vagy ilyen, amilyen, mert idegen neked az a biztonság, amiben én felnőttem.
#2, #15, #17, #18 komment, mind azt írtuk, hogy a szüleidhez fordulj.
Mit gondolsz kérdező, elolvastad az indokokat, amiket írtunk, hogy érzed most, hova húzol?
Gondolom azért furcsa a helyzet, mert eddig dolgoztál. De van aki egyáltalán nem diákmunkázik a tanulmányai mellett, azokat is a szülők támogatják végig. Eddig tudtál dolgozni, most már kimerítőbb időszak jön, jól jön a segítségük, ennyi. Fogadd el. Ők mindig ott lesznek, a párod nem biztos.
Aztán önfenntartó leszel, most a suli és a nyugalom legyen az első, és ne függj mástól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!