Ha a szüleim mindent kivettek a kezemből, miért csodálkoznak hogy életképtelen vagyok?
"Ne főzzél, úgy sem jó a kajád." Aztán meg le vagyok b*szva hogy nem tudok főzni. Még kávét lefőzni sem engedtek mert ne én csináljam.
Ha kitakarítottam, akkor egyből nekiálltak újra, mert hogy én nem jól csinálom, de nem mondták el mi nem jó, csak hogy menjek az útból.
Mindig ledegradáltak, leszóltak hogy hülye vagyok, buta és nem vagyok képes semmire. Én meg már elhiszem. Most meg az a bajuk hogy nem tudok normálisan kommunikálni, nem tudok kiállni magamért, pedig ők nekem mindent megadtak!!! Hogy én miért lettem ilyen nyámnyila szerencsétlen, nincsenek barátaim, stb. Hogy lennénk barátaim ha sosem engedtek sehova? Mindig lenézték az osztálytársaimat, ha picit szegényebb volt akkor azért, ha gazdag akkor meg mert sznob. Volt olyan hogy csapatfeladat volt és hétvégén egy osztálytársamhoz kellett menni de nem engedtek. Osztálykirándulásra sem mehettem mert minek bohóckodom.
Aztán az ofő éveken keresztül kiemelt meg kihagyott minden ilyesmiből, és mindig gúnyosan megjegyezte hogy ne gondoljam magam "különbnek", mikor ez soha nem is volt igaz.
Nekem sem kellet fözni 25 éves koromig amig férjemel nem jöttem össze még IS Meg tudtam tanulni online receptekböl,könyböl stb
Vasalnom Meg muszáj Volt mig a szüleim laktam Meg IS utáltam
És hosszu ideig nem IS vasaltam a saját ruháinkat csak mikora lányom megszületett.
Ezek kifogások hogy szüleid nem hagynak .
Nekem is ugyanilyenek a szüleim.
Ha főzök, anyám odajön intézkedni, ez nem jó, az nem jó.
Múltkor apámnak segítettem kimenni a buszállomásra, bőröndöket cipelni.
Hát végül ő hozta a legnezebbet, mert azt csak ő tudja, ő 60+os én 30as sportos:)
Ezzel én is így voltam anyám nem engedett pl főzni. Ezért csak miután elköltöztem akkor tanultam meg. De most már egyre több kaját meg tudok csinálni. Meg a takarítas is egyre jobban megy.
De anyám olyan volt hogy mindenért leszólt, bármit csináltam bele kötött hogy az úgy nem jó, semmit nem ér a munkám. Így én is elég önnállótlan lettem,de az elmúlt években sokat fejlődtem.
Bár még mindig van amiben
alakulnom kell.
Ez manapság annyira gyakori. Ma nem az életre nevelnek a szülők, hanem kímélnek, tutujgatnak. Aztán meg azt hiszik, hogy a felnőttkor elérésekor valaki a semmiből hirtelen mindent jól fog csinálni. Régebben jobb nevelés volt, a gyereket bevonták a házimunkába fokozatosan. Ma meg az a verdikt, hogy a gyerek csak tanuljon, aztán csodálkoznak, hogy 20 évesen a mosógépet se tudja bekapcsolni.
A kérdező szülei már súlyosabb esetek, mert állandóan leszólják, mintha el is akarnák venni az önbizalmát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!