Ha valaki 30 éves korára nem tud elköltözni a szüleitől akkor életképtelennek számít?

attól függ, hogy mi van a háttérben...

nem feltétlenül életképtelen.

Ahogy az 1-es írja.

30 éves koromig otthon éltem, de úgy, hogy Ausztriában dolgoztam, összesen 3 hónapot voltam otthon 1 évben. Azt a pénzt amit albérletbe fizettem volna, inkább hazaadtam, akkor is mikor a maradék 9 hónapban nem voltam otthon. Takarítottam otthon, segítettem a szüleimnek (pl. boltba-haza hoztam/vittem őket, a kajálásomat magam oldottam meg.

Nem azért voltam otthon mert a 600 ezres fizetésemből nem tudtam volna 150-et kifizetni albérletre és nem is azért mert életképtelen voltam, hanem mert ez így mindenkinek jó megoldás volt, nekem is és nekik is. De nem tartottak el, élősködésről pedig pláne nem volt szó.

Szóval nem mindenki azért él otthon, mert életképtelen. Nem az a mércéje az életképességnek meg a felnőttségnek, hogy elköltözöl albérletbe, hónapról hónapra élsz, és elmondhatod hogy mekkora életképes vagy.

Én 31 évesen a családi kecóban lakok. Nem gondolom, hogy élösködö lennék, sem eltartva nem érzem maga, az életképtelenség is messze áll tölem.

Nem gondolom, hogy ha elmennék albérletbe akárkinek az élete jobb lenne töle, bele értve az enyémet is.

Nézőpont kérdése

Nálam pl párkeresésnél kizáró ok. Nekem nem jön be, hogy míg mi bármit is csinálunk, mama meg papa a masik szobában hallgatózik.

7

Ezzel nincs gond. Viszont kérdés, hogy te most egyedül albérletben élsz?