Mit gondoltok erről a szituációról? Anyukám jogosan akadt ki?
Tudni kell, hogy anyukámmal nem felhőtlen a kapcsolatunk, nagyon sokat veszekszünk, egyelőre együtt lakunk, de pár hónap múlva elköltözöm.
Pár napja együtt ebédeltünk, amikor ő még a leves ette én már végeztem és felálltam hogy hozzak magamnak tányért a másodikhoz, majd amikor letettem megkérdeztem hogy ő is kér-e másodikat, mire csak nézett maga elé, kérdeztem hogy most mi a gond, nem értem, majd szemrehányóan megjegyezte, hogy: “Nekem persze véletlenül se hoztál volna tányért…” Mondtam neki, hogy minek vittem volna amikor még csak a leves ette és egyébként is kérdeztem hogy kér-e…Aztán valahogy elborult az agyam otthagytam az asztalt és azt mondtam, hogy, akkor egyen egyedül. Ezután marhára besértődött és azóta fagyos a hangulat.
Tudom hogy nekem se kellett volna így reagálnom, biztos az a baj hogy egyszerűen sok volt ez a majdnem mindennapos veszekedés…
Én a párommal szoktam így lenni. Hogy én főzök sokszor, beviszem neki a kaját, vagy én rakom ki a tányért, stb, de amikor véletlenül ő hozna be valamit, akkor rám nem gondol. Vagyis eleinte gyakran volt hasonló szituáció, és akkor én is mindig mondtam neki, hogy rám is gondolhatna, azóta figyel ilyenekre.
Gondolom anyukád főzött, és minden nap ki van rakva a tányér is, stb, biztosan örülne neki, ha néha jobban figyelnél rá, és legalább ilyenben segíts neki...
Szerinted? A leves magában nem ebéd, csak egy előétel. Milyen debil kérdés ez egyáltalán, hogy ő kér -e másodikat..
Nálunk alap, hogy:
- megvárjuk, míg mindenki végez az előétellel és aztán hozzuk ki a főételt.
Nem is illik neki rontani a másodiknak és fölzabálni a legjobb falatokat. Láttam már ilyent. Gyorsan betolta az előételt, majd ráugrott a főételre, és egyből kiszedte magának a melle húsát, meg a combokat. Nekünk meg ott hagyta a maradékot. Ezért is illik kibírni azt a nyamvadt két percet, míg a másik is végez.
-A főételhez szükséges tányérok pedig már elő vannak készítve MINDENKI számára.
Szerintem Anyukád fog jól járni az elköltözéseddel. Kicsit idegbajosnak is tűnsz. 🥴
Csatlakozom a #2-hez. Mi régi módi, elfuserált sznob család vagyunk valószínűleg, de nem kezdjük el enni a másodikat addig, amíg nem fejezi be mindenki a levest.
Nálatok mindketten rosszul reagáltatok, biztos mert már automatikusan ráálltok a veszekedős stílusra.
Hát nem tudom, nekem teljesen idegen ez 'megvárjuk míg mindenki befejezi a fogást' koncepció.
Általában össze-vissza eszünk teljesen külön időpontokban, mindenki a saját szobájában.
Ha néha leülünk az asztalhoz akkor is mindenki a konyhában szed ki magának X fogást aztán beviszi az ebédlőbe és megeszi ott. Amint befejezzük, kimegyünk szedni Y fogást, ugyanígy járunk el, nem várunk egymásra. Vacsoránál például kifejezetten sokszor van olyan, hogy öten ötfélét eszünk mert mindenki mást kíván éppen.
Például van hogy én szendvicset eszek, Anyu meg levest. Amikor végeztem és kiviszem a tányéromat figyelmességből meg szoktam kérdezni hogy hozzak-e tányért másodiknak, és hoppáré, igen gyakran nem a válasz, annyira leveses hogy inkább megeszik 3 tányérral és egyáltalán nem eszik főfogást.
Nem értem, hogy a 3-as és a 4-es válaszolók miért veszik megától értetődőnek a körbeülős, szedegetős, várogatós módszert. Habár minden szarkazmus nélkül nagyszerű szokás így étkezni, a 2024-ben a családok nagy részénél nem ez a megszokott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!