Meddig cipelnétek haza az alkesz fatert a kocsmabol?

videózd le amikor rottyon van, és mutasd meg neki amikor józan

hátha betalál...

Pont ezt akartam írni, egy kocsmában váltva fizetik a köröket, nem fater kéri magának részegen.

De nem hoznám haza.

Ő felnőtt, te lényegében a gyerek vagy.

Elolvasva a kérdésed azt érzem, hogy fiatal vagy még ahhoz, hogy anyagilag függetlenedni tudj a családtól. Hasonlóan voltam én is annak idején sajnos. Nem sokat tudsz tenni, mint hogy magadat teszed első helyre, s ahogy írtad jövőre érettségi után a lehető megmesszebbi kollégiumod célzod meg, hogy minél ritkábban legyél otthon. Lehet, hogy nem agresszív, de ezzel az életmóddal téged tesz tönkre, mert alkoholista élettárssal, lakótárssal, rokonnal, szülővel együtt élni bizony nem könnyű. Főleg, ha érzelmi szálak fűznek hozzá.

Nekem is voltak alkoholisták a körömben. Apám is ivott, s bizony ő agresszív volt, valamint most anyám élettársa is alkoholista. A soraidat olvasva bizony apád is az. Én hívtam már rá a rendőrséget, akkor a rendőr mondta azt, hogy az anyám élettársának korát megnézve ő már nem fog megváltozni, s nagy valószínűséggel a sorsa az lesz, mint a legtöbb alkoholistának. Tönkreteszi magát agyilag, fizikailag, s ezt követ a mélyszegénység (ha még nincs ez az állapot), ami azért alakul ki, mert minden pénzét a piára költi, s végül már csak ez az egyetlen "boldogsága" az életben. Ha "szerencséje" lesz részegen történik vele valami (elesik, elütik, bántalmazzák) és meghal vagy szép lassan leépül, s már nem lesz olyan szerve, ami működőképes. Ő is azt mondta, hogy azzal teszek a legjobbat, ha nem anyámat akarom védeni folyton, s vele harcolni, hanem szépen tovább lépek. Nem volt könnyű, mikor másodjára fogadtam meg, hogy elköltözök otthonról. Nem fogom azt mondani, hogy nem gondolok sűrűn arra, hogy mennyit buktam anyagilag, érzelmileg az otthon töltött időkről főleg akkor, amikor anyagilag segítettem nekik, amely nagy érvágás volt nekem. Sokszor eszembe jut, hogy egy év alatt legalább a fél milliós mennyiségű spórolt pénzemnek kellett volna lennie. De nincs, mert amit lehetett volna élelmiszerre, számlára költeni az elment alkoholra, cigire, s ha kellett valami, akkor én vásároltam, tehát én pótoltam azt az összeget, mely másra szolgált volna. A lényeg pedig itt jön végül, hogy amikor eljöttem, akkor már nem volt pénz sokat inni, mert nem volt, aki pótolja az otthoni kasszából azt, hogy megy a cigi és a pia. Érzelmileg ez nagyon nehéz, főleg akkor, ha erről senki nem tud, és titkolod vagy mindenki tudja és ezért ég az arcod.

Ha pedig érettségi előtt állsz akkor bizony nem egy 17-18 éves feladata az, hogy egy felnőtt embert segg részegen haza vigyen. Főleg az nem, hogy megfürdesse, miután összemocskolta magát. Hidd el erre ráfogsz menni érzelmileg is előbb vagy utóbb. Mint fent írtam nehéz hátra hagyni, ha függsz tőle anyagilag, s érzelmileg is kötődsz hozzá, de idővel belátod, hogy nem nagyon lesz választásod sajnos. Fiatal vagy még, s lehet házasságod, párkapcsolatod, gyermeked, akitől/akiktől visszakaphatod azt a szeretetet, amit a szülők nem képesek megadni vagy alkoholmámorban.