Mit gondoltok, ez kivételezés öcsém javára?
Következő a szituáció - szüleim 55 és 52 évesek, én 24, öcsém 10. Apám idén 9 éve hogy külföldön dolgozik, már az elején azzal a céllal vágott bele, hogy tudjanak majd nagyobb, szebb házat vásárolni. Ez lassan két éve, hogy megtörtént, az új házat anyám örökségéből finanszírozták, azóta pedig folyamatos felújítás alatt volt/van a ház, amit pedig apám évek alatt megtakarított fizetéséből fizettek. Nyár elején költöztek be, azonban még van mit csinálni bőven. Ezzel így önmagában nem is lenne semmi gond, viszont feleslegesen nagy házat vettek, 178 nm2 az alapterülete (+melléképület és garázs), 4 szobával, 2000 nm-es telekkel, mindezt úgy, hogy én már 19 éves korom óta nem élek otthon, tehát 3-an laknak ekkora helyen. Én ezt számtalanszor kérdőre vontam, és nem csak azért, mert teljes butaságnak és pénzkidobásnak gondolom ezt, hanem azért is, mert a későbbiekben előre látom azt, hogy nehézségeket fog nekik anyagilag okozni egy ekkora ház fenntartása, a hatalmas udvar rendezgetéséről nem is beszélve. Most ott tartanak, hogy teljesen elfogyott a pénz, azonban még mindig hátra van megközelítőleg 10-12 milliónyi munka. Idő közben a gyerekkori házunkat sikerült eladniuk 25 millióért, amiből a hiányzó részt fedezni tervezik. Ezen szintén felvontam a szemöldököm, ugyanis most ott tartanak, hogy másfél ház árát plusz sok évnyi külföldi munkát toltak bele ebbe az egy házba, csak azért, mert ők királyi családot játszanak. Viszont persze, az ő életük, folyamatosan azzal védekeznek ha felhozom hogy ez egy értelmetlen döntés volt, hogy én csak maradjak csendben, hiszen egyszer ennek az egésznek a fele az enyém lesz.
A probléma azzal a pénzzel van, ami meg fog maradni a gyerekkori házból, ideális esetben kb 14-15 millió forintról beszélgetünk. A minap felvázolta anyám, hogy ezzel a pénzzel mi a terv, és úgy néz ki hogy szeretnének vásárolni egy autót 3-4 millióért, 10 milliót pedig fixen félre szeretnének tenni öcsémnek egyetemre, mert 10-12 év múlva ők már nem lesznek olyan állapotban, hogy segíteni tudják majd őt. Ez utóbbival abszolút egyet tudok érteni, tudniillik mindig is apám volt a kenyérkereső, anyám kb egész életében minimálbérhez közeli melókat végzett, apám pedig már most teljesen ki van fizikailag, jó ha még néhány évet tud normális pénzért dolgozni. Én őszintén teljesen elmentem emellett, az egyetlen aggályom az, hogy ez a 10 millió ft semmit nem fog érni 10 év múlva, szüleimet ismerve pedig legjobb esetben is valami szutyok OTP-s bankbetétbe fogják betenni. A sztorit elmeséltem viszont pár barátomnak is a hétvégén és azóta az ő gondolataik matatnak a fejemben. Ők azt gondolják, hogy ezzel anyámék engem részben kizárnak az örökségből, hiszen nekem nem adnak semmit közvetlenül. Ehhez talán hozzátartozik az, hogy én a fővárosban élek és itt is szándékozom a későbbiekben ingatlant vásárolni, amit a szüleim soha nem néztek jó szemmel és emiatt őszintén már nagyon fiatalon éreztem azt, hogy nekem ők ebben semmiféle segítséget nem fognak nyújtani, még akkor sem, ha módjukban állna. Talán nekem magamtól ezért sem csapódott le ez úgy, ahogy a barátaim vélekednek, mert alapbeállításként úgy gondolkodtam, hogy ők nekem pénzt soha nem fognak adni. Pártatlan, objektív véleményeket várnék, köszönöm!
válasza:Tipikus urizáló, nagyzoló emberek.
Sajnos nem tudsz ezzel mit tenni, nekik a ház a minden, ezért élnek, dolgoznak.
Gondolom a kérdezőnek az fáj, hogy még egy önerőre se adnak neki ebből a pénzből, hanem inkább luxus szintre húznak fel egy házat.
Anyád minimálbérért melózott, szóval sok nyugdíja nem lesz, legkésőbb akkor el fogják adni a házat, mire nyugdíjasok lesznek, mert rájönnek, hogy nem bírják majd fenntartani.
válasza: válasza:#22
Semmi, csak ezt írtam, addig kell várnia.
Az apja 55 éves, széthajtotta magát egy ház miatt, ami még most sincs teljesen kész állapotban.
Azt írja már alig bír dolgozni.
Egy ekkora házat fenntartani nyugdíjból nem egyszerű, rezsi, de idővel a takarítás is terhes lesz nekik.
Ekkor fogják eladni.
Ezért sem éri meg ennyit dolgozni egy házért, mert rámegy az életed, egészséged, élvezni sem tudod.
Persze lehet írni, hogy milyen értéke van, de a kérdező szülei még fiatalok, 30 évet is élhetnek.
Addigra meg megint felújításra szorul a ház.
Szóval jobban járna, ha most segítenék valamivel, de nekik a luxus fontosabb.
Annyi, hogy, legalább a testvérének tesznek félre pénzt a tanulmányaira, és nem verik bele azt is a házba.
Amúgy ennél kisebb házban is kényelmesen elférnének, és a kisebb tesó se lakik ott örökké, így még nagyobb lesz nekik a ház, ez is az eladás mellett fog szólni.
válasza:#23
A kérdezőt is egyetemre járatták, ez jár a kisebb gyereknek is
ezen felül semmilyen kötelességük nincs a szülőknek.
ha majd néhány év múlva tényleg nagy lesz a ház, akkor esetleg eladják, az ő pénzük, az ő döntésük
válasza:#24
Persze, az ő döntésük.
Mondjuk az én szememben önzőek az ilyen emberek.
válasza:Áruld már el, mi az önzőség abban, hogy megdolgoztak valamiért, amit szeretnének most élvezni?
A kérdező már megkapta a segítséget, tanulhatott, albérletet fizettek neki. Öcsi is megkapja majd ugyanezt, ezért tesznek félre.
Anyunak és apunak nem jár semmi? Ők csak azért vannak, hogy tolják a pénzt a gyerekek alá???
válasza:#26
Az albérletet fizették neki, amíg tanult.
Nyilván az nem várható el, hogy egyből egy pesti lakást vegyenek neki, de aki megteheti az segítse a gyerekét egy kezdő tőkével.
Önmagában az ma nem sokat ér, hogy, taníttatják a gyereket, mert diplomával is 300, ezreket keresnek sokan.
Főleg pályakezdőként.
Nyilván olcsóbb lakást is vehetnének, de ők inkább drágábbat akarnak.
Az a baj, hogy már most se olyan fiatalok a szülők, apukának pár év van a nyugdíjig.
Azt érzem náluk, hogy "sokat akar a szarka" típusú emberek.
Legalábbis apuka túlvállalta magát, anyu meg ahhoz képest, hogy minimálbéres túl nagyok az igényei.
Sajnos sok hasonló ember van fiatalok között is, mindenki luxusban akar már élni, nem a realitás talaján élnek.
válasza:Egyébként jobban járnának, ha most vennének a 2 gyereknek közösen lakást, 8-10 év múlva mire a kisebb gyerek egyetemre megy ne kelljen albit fizetni.
Utána meg majd a 2 gyerek osztozik, ahogy akar, együtt maradnak, vagy eladják.
A nagyobb gyerek addig is spórolhatna, nem kellene lakbért fizetnie.
Legalábbis ha szülőként lehetőségem lenne erre, hasonlót tennék.
válasza:OK, 27-28, neked ez a véleményed. Elfogadom, de nem értek egyet veled. Szerintem apu-anyu megdolgoztak azért, amijük van, hát hadd élvezzék. Elég nagy segítség az is, amit eddig kapott a kérdező, hogy taníttatták, fizették a lakhatását - nem mindenki kapja meg ezt sem.
Amúgy olvastad a kérdező válaszait is? Már együtt él a párjával, gyűjtenek a lakásra, és ezt nagyon jól teszik. Előrelátóan gondolkodnak ők is, aztán majd ha arra kerül a sor, lesz örökség is.
Amúgy a kérdező szülei 55 és 52 évesek, messze nem nyugdíjasok még, ne temesd már őket. És továbbra sem az a feladatuk, hogy mindenüket feláldozzák a gyerekek javára, nekik is jár a boldogság.
válasza:#29
Hát nem sok részletet írt a kérdező, csak hogy Pesten szeretne lakást, annak az önereje is sok.
Meg lehet, hogy a szülők pont a párja miatt nem adnának szívesen.
Nálunk is volt hasonló vita, a húgom szeretett volna pénzt, hogy ők a párjával közösen vegyenek fel hitelt, de Apám ebbe nem ment bele, mert ő nem akar egy idegent is támogatni.
Csak úgy venne, ha közösen csak a gyerekei nevére.
És ez húgomnak nem tetszett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!