Mit gondoltok, ez kivételezés öcsém javára?
Következő a szituáció - szüleim 55 és 52 évesek, én 24, öcsém 10. Apám idén 9 éve hogy külföldön dolgozik, már az elején azzal a céllal vágott bele, hogy tudjanak majd nagyobb, szebb házat vásárolni. Ez lassan két éve, hogy megtörtént, az új házat anyám örökségéből finanszírozták, azóta pedig folyamatos felújítás alatt volt/van a ház, amit pedig apám évek alatt megtakarított fizetéséből fizettek. Nyár elején költöztek be, azonban még van mit csinálni bőven. Ezzel így önmagában nem is lenne semmi gond, viszont feleslegesen nagy házat vettek, 178 nm2 az alapterülete (+melléképület és garázs), 4 szobával, 2000 nm-es telekkel, mindezt úgy, hogy én már 19 éves korom óta nem élek otthon, tehát 3-an laknak ekkora helyen. Én ezt számtalanszor kérdőre vontam, és nem csak azért, mert teljes butaságnak és pénzkidobásnak gondolom ezt, hanem azért is, mert a későbbiekben előre látom azt, hogy nehézségeket fog nekik anyagilag okozni egy ekkora ház fenntartása, a hatalmas udvar rendezgetéséről nem is beszélve. Most ott tartanak, hogy teljesen elfogyott a pénz, azonban még mindig hátra van megközelítőleg 10-12 milliónyi munka. Idő közben a gyerekkori házunkat sikerült eladniuk 25 millióért, amiből a hiányzó részt fedezni tervezik. Ezen szintén felvontam a szemöldököm, ugyanis most ott tartanak, hogy másfél ház árát plusz sok évnyi külföldi munkát toltak bele ebbe az egy házba, csak azért, mert ők királyi családot játszanak. Viszont persze, az ő életük, folyamatosan azzal védekeznek ha felhozom hogy ez egy értelmetlen döntés volt, hogy én csak maradjak csendben, hiszen egyszer ennek az egésznek a fele az enyém lesz.
A probléma azzal a pénzzel van, ami meg fog maradni a gyerekkori házból, ideális esetben kb 14-15 millió forintról beszélgetünk. A minap felvázolta anyám, hogy ezzel a pénzzel mi a terv, és úgy néz ki hogy szeretnének vásárolni egy autót 3-4 millióért, 10 milliót pedig fixen félre szeretnének tenni öcsémnek egyetemre, mert 10-12 év múlva ők már nem lesznek olyan állapotban, hogy segíteni tudják majd őt. Ez utóbbival abszolút egyet tudok érteni, tudniillik mindig is apám volt a kenyérkereső, anyám kb egész életében minimálbérhez közeli melókat végzett, apám pedig már most teljesen ki van fizikailag, jó ha még néhány évet tud normális pénzért dolgozni. Én őszintén teljesen elmentem emellett, az egyetlen aggályom az, hogy ez a 10 millió ft semmit nem fog érni 10 év múlva, szüleimet ismerve pedig legjobb esetben is valami szutyok OTP-s bankbetétbe fogják betenni. A sztorit elmeséltem viszont pár barátomnak is a hétvégén és azóta az ő gondolataik matatnak a fejemben. Ők azt gondolják, hogy ezzel anyámék engem részben kizárnak az örökségből, hiszen nekem nem adnak semmit közvetlenül. Ehhez talán hozzátartozik az, hogy én a fővárosban élek és itt is szándékozom a későbbiekben ingatlant vásárolni, amit a szüleim soha nem néztek jó szemmel és emiatt őszintén már nagyon fiatalon éreztem azt, hogy nekem ők ebben semmiféle segítséget nem fognak nyújtani, még akkor sem, ha módjukban állna. Talán nekem magamtól ezért sem csapódott le ez úgy, ahogy a barátaim vélekednek, mert alapbeállításként úgy gondolkodtam, hogy ők nekem pénzt soha nem fognak adni. Pártatlan, objektív véleményeket várnék, köszönöm!
Te nem tanulhattál? Most a tesódon a sor.
Örökség meg nincs, amíg élnek a szülők, és 30 év múlva is élhetnek.
Kérdőre meg ne vonj senkit, mert nincs rá alapod.
23/L nem látok kivitélezést.
FYI: az örökség a szüleid halálának pillanatában álló anyagi javak összessége.
Egyenlőre nincs semmi külön az öcséd vagy a te nevedre íratva, az hogy ők most félretesznek arra az időre, amikor nekik nem lesz már nagyon keresetük, de az öcsédnek még anyagi támogatásra van szüksége teljesen normális és előrelátó gondolkodás. Az öcséd sem kap közvetlenül semmit sem kézhez.
Nehany eszrevetel:
1. Piszkal, hogy a szuleid nincsenek elajulva a budapesti lakasvasarlas otletedtol, de ugyanakkor te sem tamogatod oket a hazukkal kapcsolatban. Annyi a kulonbseg, hogy a szuleid a SAJAT penzuket koltik, mig te ures zsebbel,egy also hangon is 25 millios ingatlanrol fantazialsz.
2. Mindketten megdolgoztak erte. Megerdemlik, nem gondolod?
3. Ne irigykedj az ocsedre, mert kesei gyerek, es annak is meg lesz a maga hatranya.
4. Arra is irigy vagy, hogy a tesod szep nagy hazban lakhat majd, te pedig egy budapesti alberletben vagy. Nyugodtan koltozz akkor haza es elvezd ki te is az uj otthonotokat.
5. A szuleid meg nagyon is elnek, es meg sokaig fognak elni, tehat kicsit izlestelen, igy elore oroksegrol targyalni, es azt kalkulalni.
6. A nagy telek legyen az o gondjuk, egy csomo elony szarmazhat belole. A szuleid nem rokkantnygdijasok.
7. A hazba fektetett penz, a felujitasok novelik az erteket.
8. Titkon arra szamitottal, hogy a szuleid megtolnak majd azzal a 25 misivel, ezert kezdtel el a budapesti lakasrol duruzsolni.
9. Igazan kovethetned a peldajukat: ahogy ok kemenyen megdolgoztak almaik hazaert, igy te is nyugodtan elkezdhetsz felretenni arra a budapesti lakasra.
10. Sajnos az iras alapjan elegge szamito es anyagias termeszeted van. Te leszel az, aki majd egy nap kepes lesz az occsevel osszeveszni, es kovetelni, hogy marpedig neked tiz millioval tobb jar az oroksegbol, igy azonnal mondjon le a haz negyederol, a te javadra.
Nem lesz ez igy jo.
Ezeket ötletem sincs hogy miből sikerült levonni utolsó, de akkor néhány gondolat…
Az egyetlen oka annak, amiért a szüleim soha nem szerették volna hogy a fővárosban lakjak az az, hogy “messze” van tőlük. Idézőjelben, ugyanis összesen 160 km-ről beszélünk, ami azt gondolom így a 21. században nem távolság, akkor sem, ha valami vészhelyzet van, mivel a családban mindenki vezet. (Igaz, nekem jelenleg nincs kocsim, de ez remélhetőleg változni fog mire arra kerül a sor, hogy segíteni kell nekik.) Mégis, ez az egyetlen indok amit valaha fel tudtak hozni, ezért nem tudtam a mai napig sem magamban helyretenni azt, hogy miért ellenzik ennyire ezt, amikor én már 12-13 éves korom óta erről álmodom és tudatosan ilyen irányba alakítom az életem.
Az én problémám ezzel a projecttel nem az, hogy ne érdemelnék meg, mert rengeteget dolgoztak és nagyon is megérdemlik. Csupán annyit kifogásolok, hogy a nyugdíjhoz közeledve egy olyan házra költötték el a megtakarításaik kvázi egészét, aminek az emeletén pl nem is fog járni senki soha. A kertet amiatt hoztam fel példának mert nagyon jól ismerem a szüleimet, már 10 évvel ezelőtt azon ment a vita, hogy ki fogja levágni a füvet - egy olyan telken, ami a jelenleginek a negyede volt.
Nem, nem albérletben élek, hanem a párom nagyszüleinek a lakásában, akivel most már lassan 3 éve közösen gyűlnek a befektetéseink és ha minden úgy halad ahogy eddig, megközelítőleg 2-2,5 év múlva lesz is ahhoz önerőnk, hogy vásároljunk egy lakást; ami sajnos közel sem jön ki 25 millióból, ezt a számot nem is értem. (?) Ez a legkevésbé sem attól fog függni, hogy nekünk bárki ad-e pénzt. Mint írtam, nem számítottam szülői segítségre és továbbra sem számítok egyikünk oldaláról sem, az álmaimért azonban nagyon is teszek.
Az öcsémre nem vagyok féltékeny, úgy hiszem, hogy én mindent megkaptam ahhoz, hogy normálisan el tudjam kezdeni az életemet. Különösen jó a viszonyunk a korkülönbség ellenére, már nem egyszer poénkodtam azzal, hogy legalább neki majd nem kell albérletet fizetnie amennyiben Budapesten folytatná a felsőoktatást, mert hozzánk tud majd jönni arra az időre.
A kérdést azért tettem fel, mert nem voltam biztos abban, hogy helyesen gondolkodtam-e az elején, vagy a barátaimnak van igaza és én vagyok a madár.
Jártál egyetemre? Finanszírozták a szüleid?
Ha igen, akkor egy szavad sem lehet
Azt gondolom h reszben igazad van.
Ha lenne is penzem akkor sem vettem volna akkora hazat. Mert sok a fentartasi koltsege. Akkor is ha hiperszuper napelem es ilyen olyan futes gepeszet van benne. Masik a nagysaga. 3szoba +nappali elfer fele ekkora alapteruleten. Es ha nem szeretnek a kerrben matatni akkor eleg 400nm is.
DE mivel az o almuk az a haz es telek volt igy nem szolnak be erte.
Amit tennek. Ajanlanek arra a 10 millara olyan befektetest ami legalabb az erteket tartja. Hogy akkor is annyit erjen mint ma.
A parodnak mond h orokseg addig nincs amig elnek. Es ha dolgozom akkor en ki akarok elvezni a munkam eredmenyet nem azon agyalni h mit kapnak a gyerekek majd ha meghaltam. Persze lesz nekik de nem akarok csak ezert nyomorogni. Garasoskodni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!