Átlagos szülők, a ti gyerekeitek miből fognak lakást venni és családot alapítani?

#20 "lehet pont egy ilyen tehetségtelen prolira lesz szülséged, hogy kicserélje az ágytálad, vagy megmosdasson"

Úgy legyen, legalább akkor el tudom mondani személyesen, hogy mit és hol rontottál el és hogyan lehet ilyen komoly, stabil, kiegyensúlyozott életet kialakítani mint amilyet én alakítottam ki, hogy ne egy albérletben kelljen nyomorogni a gyerekeddel.

21# nem érzem, hogy bármit elrontottam volna. Nekem ez hivatás. A kevésből, ami van is adok, akinek tudok. Hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó alapítványt havonta támogatok 5000 forinttal, egy nagyon beteg kisfiút szintén. Idősek otthonába járok rendszeresen ingyen segíteni. Engem ez tesz boldoggá, ha hozzá tudok tenni valaki életéhez valamit. Étel, meleg ágy, egészség, szeretet legyen. A túlvilágra nem tudok úgysem magammal vinni semmit.

Hidd el, olyan sorsokat láttam és látok, hogy elmondhatom, nagyon is csodás életem van.

Nekünk pont ezért lett csak egy gyerek. Én diákhitel tartozással jöttem a házasságba. Ha a férjem szülei nem halnak meg 50 évesen, és örökli meg tőlük a lakást, akkor neki se lett volna semmije.

Mára már van némi megtakarításunk, ami gyűlik, kertes házba is költöztünk, a gyerek 15 éves. Sajnos van gyógyíthatatlan,krónikus betegsége, amivel együtt lehet élni, de erősen leszűkíti a választható és végezhető szakmák körèt. Így én felkészültem, hogy igen sokáig fog velünk élni.

8-as

De miért kellene folyton költöznie csak azért, mert nem a sajátja a ház/lakás?

Ez csak itt van Magyarországon, hogy általában azt adják ki, ami éppen pont felesleges. Aztán nősül az unoka, vagy válnak a szülők, és akkor gyorsan mégiscsak kell a lakás, lehet költözni pár hét felmondási idővel.

Angliában élek, 15 éve béreljük ugyanazt a házat (Londontól 50 kilométerre, megyeszékhelyen, kertvárosban). Betartom a szerződést, fizetek, nem verem szét a házat, akár életem végéig lakhatok itt.

Van egy házunk amit a férjem vett és amiben élünk. Ezen kívül van egy ház ami az enyém. Jelenleg ki van adva albérletbe, de a tököm tele van már azzal hogy nem lehet normálisan fizető megbízható alberlot találni, úgyhogy valószínűleg egyszer eladom a pcsba. Aztán az árát befektetem hogy kamatozzon és ha odajut a gyerek hogy költözne lesz neki egy kis alaptőke. Plusz nyilván addig még van 20 évünk, össze tudunk még mellé rakni valamit. És akkor már előrébbről indul mint mi anno.

Ezért is vállalunk csak egy gyereket. Mert ennek az egy gyereknek meg fogunk tudni adni mindent.

#27, Sokszor felhozzak a koltozest mint pozitivum, mert csak csomagolsz es mesz. Erre szoktam rakerdezni hogy 50 felett is koltozni fogsz-e? Mert ha nem, az en nezopontom szerint anyagilag rosszabb dontes az alberlet.

Igen, sok helyen lehetsz ugyanabban az alberletben eleted vegeig. attol fuggetlenul nem egy, nem ketto esetet lattunk mar ahol ennek az ellenkezoje ervenyes. Es nem mond hogy idovel nem lenne jobb ha az az 1200-1500 font a zsebedben maradna...

En rendelkeztem mar sajat, hitelmentes kertes hazzal, most meg Irorszagban lakunk. Es itt is inkabb felveszem a hitelt, minthogy 60 felett is alberletet fizessek.

A nejemnek és nekem kb havi 500 ezer forint a bevételünk fejenként (tehát havi 1 millióból élünk saját lakásban). Két gyerekünk van. Évek óta havi 100-100 ezret rakunk félre állampapírban. Mikor a nagyobb gyerekem elvégzi az egyetemet (itthon lakik jelenleg), akkor az önerő összejön egy pici lakásra (35 nm panel). Aztán lakáshitelt vesz fel, fix törlesztővel a gyerekem, és amiben tudunk akkor segítünk. Ugyanez lesz majd a kicsivel is.

Mi nem állunk úgy, hogy a gyerek 25. szülinapjára 100 négyzetméteres lakást kap. Első lakásnak nem palotát kell venni.