Szerintetek hibásak a szüleim hogy nem vették észre az asperger szindrómámat gyerekkoromban?
27 évesen 2 hónapja diagnosztizáltak már olyan szintű lett a problémám amivel foglalkoznom kellet és magamtól jöttem rá mi a gond amit utána pszihiaterem megerősített.
Egész addig valahogy kin szenvedések között de eleldegeltem kérdések nélkül.
Egész gyerekkorom egy antiszocialis szenvedés történet volt szüleim látták más vagyok mégis inkább úgy voltak vele boldoguljak ha tudok párszor eljutottam gyerek pszichológushoz a fura viselkedesem miatt de azok nem csináltak semmit csak szüleim nyugtattak.
Rengeteg fura dolgom volt amit szüleim láttak én biztos vagyok benne hogy sejtették mert nagyszuleim is gyanakodtak ilyesmire szuleim mégse jártak utána pedig főiskolát végzett nem buta szüleim vannak és a 2000 évek közepéről beszélünk amikor már volt ilyen hogy autizmus.
Rengeteg bennem a kétely sajnos mivel azt gondoltam normális vagyok sok olyan dolgot tettem ami nem volt normális és óriási bajba sodortam saját magam és mindez azért mert más vagyok.
Ha gyerekkorban kapok diagnózist lehet más lett volna az életem mindig ez jár a fejembe.
570# azzal is igen mert nekem még a diszgrafiat is csak érettségi előtt vették észre középsuli végén!
Pedagogustol szerintem nem elvárható hogy felismerje az autizmust de a diszgrafiat igen
Az autizmust a nevelési tanacsadoban kellet volna észrevenni .
A diszgrafiara visszatérve minden egyes tollbamondas feladatom elégtelen lett első osztálytól a végéig ameg volt ilyen feladat .
Plusz alig bírták elolvasni az összes tantagyban amit írtam annyira egyedi ahogy én írok és nehezen értelmezhető.
De még ez se tűnt fel,sajnos vidéken akkor ez volt nemtudom 20 évvel később most mi a szakmai színvonal.
válasza:Amúgy azon agyalok hogy ez miatt én nem perelhetem be az államot?
Hissz a diagnozisom elmaradása miatt súlyos hátrányba kerültem és 2 szer is voltam nevelési tanacsadoknal papírok is megvannak .
Ha Amerikában lennénk szerintem ez még nyerhető is lenne nemtudom itt van e ilyen lehetőség?
válasza:Na jó, nem a te védelmedben írtam az előbbieket. Ezek tények. Általános érvényű tények.
Semmivel sem kisebb a bűnöd súlya és a felelősséget a tetteidért akkor sem, ha cserben hagyott a rendszer. A tetteid nem egyenes következményei annak, hogy nem lett diagnózisod és nem kaptál megfelelő oktatást illetve támogatást. Hányan vannak még a te helyzetedben? Akiket hajszálra ugyanezek a sérelmek értek? Mégsem műveltek ilyesmit. A tetteid a döntéseid következményei.
Nevetséges, és elképesztően pofátlan, hogy ebben a helyzetben is csak a saját sérelmeidért akarsz elégtételt.
válasza:#575 te is nehezen viselned hogyha a betegseged miatt kellene bajban lenned
Amirol elfelejtenek tájékoztatni.
És akor utána jönnek azzal hogy neked ezt tudnod kellet volna.meg neked ezt meg azt kellet volna érezned .
Én amiket csinaltam teljesen normálisnak éreztem.
Ez nem pofátlanság csak egy meghurcolt ember igazság harca .
válasza:Csakhogy te nem vagy beteg, de ha az lennél se amiatt lennél bajban.
Az autizmusnak nem tünete és nem jellemzője egyik rémtetted sem. A pedofília meg nem betegség, hanem döntés.
Nem vagy meghurcolva, teljesen normális eljárást kapsz, ami egy retkes bűnözőnek jár. Sőt, mint írtam, kivételezett vagy, mert más országokban nem védekezhetnél szabadlábon.
válasza:https://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__mentalis-egeszseg__..
Szóval elég régóta foglalkoztat téged ez a diagnosztizálgatás. Pontosan tudtad, hogy rossz, amit teszel, tudtad, hogy le fogsz bukni és már tavaly is igyekeztél balami kibúvót keresni.
Szánalmasan ostoba vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!