Őszintén: fiús anyukának rosszabb lenni, mert a menyed úgyis le akar majd építeni?
Én kb. mindenhol ezt látom a családban, a barátnőimnél, de elég itt gyakorin is beleolvasni az anyós-após kategóriába, kb. 95%-a arról szól, hogy a férj szülei rosszak, amit ők csinálnak, az sosem felel meg a menynek, az hülyeség, utálja őket, nincs kedve hozzájuk, nagy fanyalogva elviseli őket néha, de lehetőleg ne akarjanak túl sokat találkozni, ne is telefonáljanak a sajàt gyereküknek, max. heti egyszer, a férj meg nehogy meg merje bármiféle érzését, problémáját osztani a szüleivel, mert akkor anyucipicifia, a feleség mondhatja meg kizárólag azt is, mit csinálhatnak az unokával, a férj neve k*ss.
A feleség szülei természetesen mindig tök jófejek, imádnivalóak, amikor ők mondják el a véleményüket, az nem kéretlen tanács, hanem segítség, és ők jöjjenek nyugodtan sokszor, ők vigyázhatnak a gyerekre, mert sokkal jobb nagyszülők, mint a férj szülei, nekik szabad mindennap telefonálni, jóban lenni a családdal, nem csak olyan formális muszáj-kapcsolatban, mint a férj szüleivel.
Oké, nyilván vannak kivételek, és is ismerek ilyet, de azért 90%-ban úgy látom, az a jellemző, hogy ha fiad van, kb. addig szeretheted és lehetsz az élete része, míg felesége nem lesz, utána úgyis megy majd az uszítás ellened, ha lányod van, akkor viszont vele lehet bizalmas kapcsolatod.
#20 van egy határ.
Amikor már a gyerek issza a levét sorozatosan,nálam ott volt.
Letojom, hogy a gyerek apja mennyit és mit beszél az anyjával, de az én gyerekem közelébe nem mehet.
A mi családunkban szerencsére nincs ilyen tendencia, az összes feleség legalább alapszinten normálisan képes az anyósával együttműködni. Azt remélem, a fiam családjában is így lesz. Nyilván vannak peches esetek, de az biztos segít, hogy ő jó mintákat fog hozni otthonról, és ez a párválasztására is hatással van.
Ettől még a saját anyukámat jobbnak tartom. Nem csoda, mivel ő az anyukám, jobban átszűrődött belém az értékrendje. Gondolom a férfiak is inkább a saját apjukat-anyjukat tartják jobbnak, csak ide több nő ír.
Nem az anya-fia kapcsolattal van probléma, és nem is a szülő-gyerekkel, hanem amikor a párod vagy már élettársad szülei képtelenek leszakadni az ő kicsi gyerekükről, és naponta mennek a 15-20 perces, semmiről szóló telefonhívások, és anyuka mindent is tudni akar.
Olyan kérdéseket tesz fel, pl. eszik rendesen a fiam? Van tiszta ruhája? - és sorolhatnám, amivel a NŐT egy kics.szett kislány szerepbe tolja le.
Éltem ilyen kapcsolatban, utáltam az exem anyját, mint a szr, mert szerinte nélküle a fia éhen halna, nem mosok soha, tiszta-e a lakás - ergo ezzel az állította, ÉN vagyok az életképtelen, aki pl főzni sem tud.
Bár,megjegyzem, miért kellene NEKEM főzni az Ő FELNŐTT fiára? A fiúka nem tud?
Emellett persze mentek naponta 2x a telefonálgatások, jaj, ettél? Jól vagy? stb. stb.
Ezt egyetlen épelméjű felnőtt sem viselné el sokáig.
24-es, tehát ezzel kijelented, hogy TE sem akarod látni a gyerekedet.
Mert ha nekem bsznál le azért, mert nem engedem az engem gyerekszerepbe lenyomó anyucidhoz a gyerekemet, biztosan nem látnád többször.
Elmebeteg vagy, és pszichés betegek korlátozott vagy semmilyen láthatást nem kapnak :)
Fiaim vannak, de még gyerekek.
En úgy érzem egészséges kapcsolatunk van, remélem nem leszek vénségemre egy ilyen elviselhetetlen banya.
27-es, de te honnan tudtad, hogy a párodat miről kérdezi az anyja?
Csak onnan tudhatta, hogy ő ezt elmondta neked. Ez viszont az ő sara. Neki le kellett volna rendeznie az anyját, és neked tudnod se kellett volna erről.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!