Mit lehet tenni balhé nélkül ha anyámék nem normálisak?
22 éves vagyok, a jövő hónapba költözünk el párommal (30éves) egy albérletbe. Ingyen (csak rezsi) mivel a párom kap albérlet támogatást. A szüleim szerint szégyen hogy nincs saját háza a páromnak (nekik sem volt ennyi idősen, világ életükbe csórók voltak, 1-2 éve megy jobban a szekér), szerintük a párom szülei is szégyenek mert nem támogatják a gyereküket (=nem tesznek házat a segge alá). Mondanom sem kell hogy ők sem támogatnak se engem se a testvéremet. Van egy 1.5 milliós autóm ennyi, amiért persze hálás vagyok de ennyit a páromnak is segítettek a szülei. Most kitalálták hogy innen semmimet nem vihetem el, se autó, se ágy (ami rózsaszín nyilván nem kell nekik csak velem akarnak kitolni), se semmit mivel ha én ennyire menni akarok akkor az uram vegyen mindent és ne mozdítsak semmit. Egyébként nyilván nem ezeken múlik a költözés mert ezek megvannak a páromnak, de én ezek után nem akarom velük tartani a kapcsolatot.. egyszerűen tönkretették az elmúlt 22 évemet. Örökké bántották egymást és minket, olyan sérelmeim vannak gyerekkoromból amiket sosem tudok feldolgozni. Nekem ez volt az utolsó csepp a pohárban hogy az életem előrehaladásában is elleneznek.. közbe meg eddig el akartak zavarni hogy menjek az uramhoz tartson el ha annyira szeret.. (nem kell amúgy eltartani..)
Ők sosem fognak változni, mindig is rossz indulatúak voltak és azok is maradnak. Mit lehet ezekkel tenni? Megoldás a távolságtartás vagy teljesen szakítsak meg velük mindent? Nem akarom hogy a kapcsolatomra rámenjen ez.. az előző 2 kapcsolatom is miattuk ért véget.
Nem feltétlen akarom velük megszakítani a kapcsolatot mert szeretném ha lennének nagyszülei később a gyerekeimnek meg normális családban nőne fel.. de félek hogy többet ártanak..
Kérdező, ez nem lesz jobb. Én egyetem alatt költöztem el végleg és inkább minden szabadidőben dolgoztam a megélhetésért, de elegem volt és bem kértem többet egy fillért se otthonról. Ha elmosogattam, utánam újra elmosogatott, mert szerinte nem elég jó. Főzni se lehetett, mert én nem jól csinálom. E perc után szó szerint félre lökött, hogy helyettem csinálja a (szörnyen bonyolult) habarást. Ne pakoljak, ő tudja, hol a helye. Ugyanott éltem egész életemben, megtaláltam én is a szekrényt, de nem hagyta, mert ha nem ő végezte el, nem volt jó a feladat.
38 vagyok, a házamban ugyanúgy kételkedik abban, hogy jól takarítok, hova pakolok, amúgy jobb lenne. Most már magamra tudom csukni az ajtót, de régen piszok nehéz volt.
Jó messzire kell menni és évi 2-3-nál több hazalátogatást véletlen sem megejteni.
Nálunk... Én évente egyszer járok haza, akkor is többnyire egyedül, mert nem akarom a barátomat szívatni a mindenbe beleokoskodó vagy épp másokat lenéző "családommal".
Ó, igen, és ez nem lesz jobb.
Úgy nőttem fel, hogy kizárólag nevelőanyám képes
- mosogatni
- vasalni
- takarítani
- főzni
- stb. stb. sb.
Mi NEM. Csak ő tudja, hol a helye, ha én vasaltam, újra csinálta, mert "nem jó", emellett mindenbe beleokoskodott, kioktatott másokat, fényezte magát, hogy ő milyen rhadt ügyes, mi meg LUSTÁK (any.dat).
Sorolhatnám. 35 vagyok, akárhányszor hazamegyek, beszól valamit - vagy nekem vagy a páromnak, leginkább a főzésen rugózik, mert "én biztosan szrul főzök".
Kérdező, teljes kapcsolatmegszakítás, és ha lenne gyerekem 100% nem menne ilyen "nagyszülőkhöz". Soha. Én nem engedem oda, hogy ő is ezt lássa-hallja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!