A családom a drogokkal azonosítja az antidepresszánsokat, folyton azt kell hallgatni, hogy ez rosszabb mint a drog, hogy lehet ezt szedni. Hogyan hárítsam az ilyen beszólásokat?

Utolsó, elmehetsz a pitsába. Mi az, hogy "mind", mintha nem is emberekről beszélnél. Te nem szedsz semmit, mégis egy kretén vagy. És nem, NEM mondja meg senki, hogy gyógyszert szedek.

De valaki írja már le légyszi, aki nyugtatót, meg antidepresszánst szed, hogy számára milyen a boldogság. Mert én, aki nem gyógyszerezte magát soha, és nem is fogja, bizony megélem a poklot meg a mennyeket is. Nyilván ez is embertípus függő, kinek mekkora kilengései vannak, nekem elég nagyok. Amikor meg vagyok zuhanva, akkor a világon mindent rossznak látok. Teljes a kétségbeesés, félek a jövőtől, úgy érzem, mindenki utál, és hogy gonosz ember vagyok. De még akkor is tudom, hogy ez egy ideiglenes állapot, és csak azért érzek így, mert épp az agyam ingája most a negatív tartomány legszélén van, de az inga úgyis visszaleng. Amikor meg jön a hullámhegy, akkor én magam vagyok az isten. Végtelen erőm, energiám, lelkesedésem van mindenre. A világ kinyílik, minden érdekelni kezd, és csak pezsgek a saját ego-jacuzzimban. Vannak random örömkitöréseim, ami olyan érzés, mint a libabőr faktoriálisra emelve. A nyakszirtemből elektromos impulzusok cikáznak végig az egész testemben, a forróság és a hideg váltakozik a végtagjaimban, és a könnyeim folynak, annyira boldog vagyok bármitől, akár egy zene meghallgatásától, akár egy csoki ízétől. Átlényegülök, és csak sodródok az érzéssel, mert egyszer ez is véget ér. Utána jön a közömbös időszak, amikor se nem vagyok szomorú, se nem túl boldog, csak úgy elvagyok, teszem a dolgom. Tehát, én így élek gyógyszerek nélkül. Rengeteg ismerősöm, barátom meg úgy volt vele, hogy nem bírják a sötét szakaszt, úgyhogy inkább gyógyszerekkel lebombázzák ezt az egész jin-jang világot. Mindenkinek joga van eldönteni, hogyan éljen, csak senki ne csapja be magát. El tudom képzelni, hogy aki huzamosabb ideje gyógyszerezi magát, azért gondolja azt, hogy valójában boldog tőle, mert már rég el is felejtette az igazi boldogságot. Azt, hogy egy íznek mennyi árnyalata van, hogy egy táj mennyire szép tud lenni. Pedig az élet már csak ilyen. Hullámokból áll, és nekünk állnunk kell a hullámokat. Ha a legsötétebb perceimet élem, akkor is csak arra gondolok, hogy egy víziló például sosem nyugtatózza magát, mégis él, mert élni akar. A sejtek élni akarnak, erről szól az evolúció.

Mi lenne, ha laikusok nem szólnának bele abba, amihez nem értenek? A gyógyszeres kezelés pl olyan, hogy inkább hallgat az ember az orvosára, mint random laikusokra az interneten.

igazuk van. az antidepresszánsok függőséget okozó drogok. a marihuána viszont egészséges,egy csomó betegséget gyógyít.