Nem tudok a szüleimmel semmiről sem beszélni mi lehet ennek az oka?

Egyszerű a megoldás, nem beszélsz! Én sem beszélek velük, csak a kötelezőt.

Anyámnak a munka és a problémák léteznek csak, más nem. Belegebedett a monoton világba és ehhez igazodik. Én már eleve nem is próbálkozok velük beszélgetést kezdeményezni mert többek között ugyanaz történik minden nap.

Anyám csávója: Na mizu, mi történt?

Anyám: Semmi, szar napom volt.

Aztán beledöglenek az ágyba és ennyi volt a nap. Felhívja az anyját meg a tesóját, hogy megkérdezze, hogy mi van velük akik azon kívül, hogy elmentek dolgozni vagy ki a kertbe kapálni és füvet nyírni más nem történik, de ezt mégis annyira viccesen adják elő mintha ezek tényleg olyan dolgok lennének amikre a másik kíváncsi lenne.

Sokat tudok beszélni és remek beszélgető partner vagyok általában. de ilyen dolgokról én képtelen vagyok mit mondani, eltelt aztán kész.

Valószínűleg ők másfajta természetűek,apukád sztem inkább magának való,ettől még túlzás azt gondolni,hogy nem szeretnek.Ez annyira tipikus tini gondolkozás....

Én is nyafoghatnék,hogy mikor kérdeztem a gyerekeimet, mi történt a suliban,a barátoknál,mindig az volt a válasz,hogy SEMMI. Akkor dőltem volna késbe? Mind a 3 gyerekem más tipus,most már beszélgetnek velem a maguk temperamentuma szerint.