Rosszul érzem magam ha a szüleimmel vagyok, tanácsok?
Leszögezném, hogy hálás vagyok a szüleimnek: becsülettel felneveltek, tanulhattam, szeretem őket és tudom ők is engem.
De!
Energiavámpírok!Nem tudom jobban fogalmazni.
Állandó feszültség van náluk minden apróságon, maguknak valók ,mindig kell valami idegesség.Ha náluk vagyok egy-két napot teljesen kimerülten jövök el,fizikailag és lelkileg is.Szó szerint belefájdul a fejem, és lelkileg is lehúznak..
Attól tartok nem fognak megváltozni 70 évesen..
Hangsúlyozom, hogy sok lehetőséget kaptam tőlük(egyetem,anyagi támogatás stb) és tudom,hogy szeretnek, de nem jó velük lenni...
Esetleg másnál is alakult hasonlóan?
Mi erre a megoldás?
Barátnőktől többféle tanácsot is kaptam.
Köszönöm a meglátásaitokat
válasza: válasza:
válasza:Nézd, akinek a társaságában rosszul érzem magam, oda nem megyek, vagy ritkábban.
És az hogy anyagilag támogatnak, az nem belépő az életembe, még akkor sem ha ők a szüleim. Semmivel nem tartozol feléjük. Én pl anyámat már nem is viszem sehova, miután pokol vele megtenni egy métert is kocsival, mert közben folyamatosan pocskondiáz engem, és a dolgaimat. "koszos a kocsid, nem volt időd megmosatni?" Mocsok belül is...folytatja. Később, miért eszel csokit vezetés közben, húzd fel/le az ablakot ésatöbbi. Több mint fél éve nem is beszéltünk.
Mindenkinek jó ez így.
válasza:Pacsi, ugyan ez.
Imádom, szeretem őket, de borzasztóan tudnak viselkedni.
Bár nekem elváltak még nagyon régen, mindkettőnek van új párja.
De folyton egymást szidják, teljesen lehangoló mindkét helyen lenni.
Közös családi dolgon meg semmiképpen nem tudnak viselkedni.
Sajnos a lagzimat is tönkre tették.
Keveset járok mindkettejükhöz.
válasza:Nem tudsz mit csinálni
70 évesen te is tudod hogy nem fognak változni.
És nem lehet tudni meddig vannak úgyhogy ezzel együtt kell élni
válasza:Mi lenne akkor, ha őszintén beszélnél nekik az érzéseidről?
Ha mindketten szeretnek és veszélybe kerül az, hogy milyen gyakran mész hozzájuk, szerintem hajlandóak lesznek egy kicsit visszafogni magukat legalább akkor, mikor ott vagy.
válasza:sajnalom...nalam apum ilyen.
Anyum el is valt tole jo reg.
Tinedzserkent jartunk hozza sokat a hugommal aztan a hugom kb teljesen megszakitotta vele a kapcsolatot.
Apum nagyon sokat tamogatott minket anyagilag, megtehette mert nagyon jol kereso orvos meg a mai napig dolgozik.
De a hugom elfordult tole...mert ahogy irod o is olyan mint a te szuleid.
En nemtudnam ezt csinalni. Nem azert mert penzt adott anno egyetemen es emiatt...hanem egyszeruen az apam. Szeretem. Es nem akarom az utolso eveiben neki azt sugallni "sz*r ember vagy szemelyisegedben" meg vannak jo pillanatok nem minden rossz...de egy 7vegi latogatas utan enis kimerulok lelkileg.
Szoval ez ember függö...a hugomat nem itelem el mert nem tartja vele a kontaktot. Ez az o dolga.
válasza:Ugyan így vagyok vele, ők 50-60 évesek. Az elején el is várták, hogy hetente menjek, most így évek alatt 2-3 havonta megyek le, vagy havonta egy rövid időre. Szeretem őket, de borzalmas természetűek tudnak lenni :D
Ilyen e a család, nem választod meg őket, de nem kell annyi időt tölteni velük. Viszont teljes elhanyagolást se akarom, hisz mégis csak egyszer élünk, el fogjuk veszíteni őket egy nap.
válasza: válasza:Nálam a nagyszülők ilyenek 80+
Állandóan veszekednek, zeng a ház tőlük
De tudom hogy nem fognak változni
Viszont megyek mindig segíteni nekik, velük lenni amég csak tehetem
Nagypapám állandóan létrára mászik, dolgozik
Szó szerint könyörgünk neki hogy ne mert mindneki félti de akkor is. Ha nem dolgozhat abba betegszik bele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!