Mennyire fontos az önálló élet indulásához a szülők anyagi támogatása?

Biztositast kell kotni a hitelre es egy darabig atvallalja a bank a torlesztot. Legalabbis nalunk igy van.

De ha elveszited a munkad, akkor az albibol is kiraknak, ha nem tudod fizetni. Egyedul akkor vagy biztonsagban, ha a szulokkel laksz mondjuk, de ez se mindig opcio vagy nem orokke opcio.

Ha meg valaki nem tud venni/ nem kap, orokol hitel nelkul lakast, akkor nem. Nem tudsz mit csinalni, hiaba lenne ugy jobb.

#23

Magyarországon az albérlet is álom.

A 18-35 közöttiek fele szülőkkel él, albérletezők nagy része lakótárssal.

Az "önállóság" szinte ismeretlen fogalom.

De direkt van ez így, mert ez az üzlet lényege, a lakáskiadók járjanak jól, ezért nyomatják a családtámogatást, inkább családfüggőségnek hívnám, hogy nehogy függetlenek legyenek az emberek.

Nem csoda, hogy vezetjük az alkoholizmus, öngyilkosság, családon belüli erőszak statisztikákat, mert az embereket 0-24-es kontroll alatt tartják.

Nulla anyagi támogatást kaptam. Vagyis bocs: az volt a támogatás, hogy otthon lalkhattam, amíg nem volt kivel összecuccolnom. Bőven elég volt. Ezért is hálás voltam, nagy segítség volt.

Nem költöztem össze akárkivel, csak azzal akivel el tudtam képzelni az egész életem.

Összeköltöztünk albiban (akkor már együtt voltunk jó ideje, mert egyetem alatt jöttünk össze, de akkor még nem lett volna miből összeköltözni), majd összeházasodtunk (továbbra is bérelt lakás), megszületett az első gyerekünk és UTÁNA vettünk lakást 1,5 éves korában összedobva a gyűjtött pénzünket. Felesben vettünk hitelre, két éve fizettük ki teljesen. Most 8 és 4 évesek a gyerekeink és még épp nem vagyunk 40 évesek.

És mi a baj a hitellel? Talán vágjanak mindkét-három gyerekhez hozzá 40 milliót? Persze, a szülők szrják a pénzt, neked meg albira sem telik?

És mindig jobb hitelt fizetni, mint albit, mert akkor legalább nem más zsebét tömöd és saját lakásod van.

#26

De ha nincs saját otthonod ismerkedni sem tudsz.

Azért együtt lenni valakivel, hogy legyen miből fizetni a lakbért, elég gáz, aki erre kényszerül.

Sajnos nálunk visszamaradt ez a bugyuta gondolkodás, hogy alig ismersz valakit, költözz össze vele, házasság, majd hitel.

Ezért van, hogy a házasságok fele válás.

A normális az lenne, ha nem kellene kényszerből együtt élni senkivel.

Sokan otthonról így akarnak megszabadulni, aztán hoppon maradnak, kapcsolatból kapcsolatba.

Hát persze, hogy nem megy, mert nem normális.

#27

Az, hogy nem kap mindenki hitelt.

Van, akinek csak az albérlet opció, vagy megvárja, hogy örököl, vagy a szülői házban éli le az életét.

Aki nettó 200at keres, az nem igen hitelképes és az államtól se kap semmit, ha nincs gyereke.