Hogy közöljem anyukámmal, hogy ezentúl nem akarom úszásoktatàsra hordani a gyerekeimet, ha neki ez nagyon fontos?

Úgy, hogy a Te gyerekeid, Te hozod meg a döntést róluk. Ezt nincs értelme tovább magyarázni.

Sajnálom a húgodat, de ezek szerint édesanyád még mindig nem dolgozta fel a gyászt, ehhez pedig szakember kell (menjen másikhoz, ha az kell). Mert amúgy bőven ráérnének a gyerekeid megtanulni úszni, ha úgysem mentek nagy vízbe.

Ezért kell időben leválni a szülőkről

Megmondod hogy te gyereked, te életed, majd eldöntöd mikor, hogy jártok úszni. Aztán hisztizzen ameddig akar, rácsukod az ajtót

Ha jól úszik már a gyereked, akkor elég csak havonta 1x eljárni úszni, vagy ahogy jobban esik neki.

De sajnos egy örvényre nem lehet felkészülni, az ember bepánikol és csapkod, hiába tudja, hogy akkor ki kell feküdni a víz felszínén.

Akkor anyukád kiborul. Majd össze szedi magát. A nagyobb gyereked már tud úszni és ha jól értelmezem, a kicsi is fog járni csak nem rendszeresen, ergo ő is fog tudni úszni.

Anyukáddal meg le kell ülni és elmondani, tragédia, ami a hugoddal történt, de a te életed nem körülötte forog, hanema gyerekeid körül és te ugy látod jónak, hiyg a lányodnak ez már túl sok.

Utolsó 2-vel egyetértek. Mi a túróért kellene megfelelni a szülő elvárásainak, amikor én vagyok a gyerekek anyja?!

Nagyon sajnálatos ami történt, de az az ő hibája volt, hogy nem tanította meg úszni a gyerekét.

Szerintem mindenkinek célja, hogy a gyereke biztonsággal ússzon majd, de ezt nem muszáj már ilyen korán elkezdeni.

miért akarsz anyádnak megfelelni...????

Felnőtt vagy, külön család.

Már írták korábban: megbeszéled anyukáddal, hogy a kislányod már jól úszik (meg lehet támogatni úszóedző véleményével is esetleg) és ezért ritkábban fogtok járni a fent említett okok miatt. Azt is megbeszéled, hogy az időbeosztásodba most nem fog beférni, hogy a babával hetente járjatok. Arra azért nyitott lennék a helyedben, ha pl. a mama felajánlja, hogy akkor ő elviszi pl. a kislányt időnként, hiszen arról nem esett szó, hogy ezt ő elvárja vagy tesz is érte, segít-e, hogy az időtökbe beférjen.

Attól függetlenül, hogy anyukád jár pszichológushoz, egy szülő soha az életben nem fogja tudni teljesen feldolgozni a gyereke halálát. Az emberek pedig nagyon sokszor nem tudnak elég empatikusan viszonyulni ahhoz, akinek nem jártak a cipőjében, ezt a korábbi válaszok némelyikéből gondolom. Ha jó a kapcsolatod az édesanyáddal, szerintem teljesen természetes, hogy az ő kívánságait is figyelembe veszed, de jelen esetben egy olyan kompromisszumra van szükség, ami mindkét félnek belefér - a szakember segíthet remélhetőleg anyukádnak ezt elfogadni.