Mennyire normális ez, másnál is van ez így?

Nekem sem mondta soha. Nem is ő nevelt, nem is találkoztunk sokat, de úgy éreztem hogy szeret. Én nagyon sokat mondom a lányomnak is hogy szeretem és a páromnak is. Úgy nagyon sokat hogy naponta, amikor elmegy dolgozni akkor mondom neki.

A párom is mondja. Meg éreztetjük is a másikkal. Szerintem fontos hogy a szavak és a tettek összhangban legyenek. De tegyük fel hogy valaki nem a szavak embere, akkor legalább érdeklődjön.

Nekem apósom, anyósom van így. Nem látom a nagy érzelmi kötődést a férjem és a szülei között. Lehet, hogy ők így szeretnek, de azért a férjem mesélt sokat arról, hogy ő ezt hogyan élte/éli meg, hát nem pozitív, nekem pl az anyósom a negatív példa, hogy nem akarok ilyen anya lehet.

El kell fogadni, hogy ők ilyenek, mert megváltozni nem fognak.

Szó nélkül hagyni? Mi próbáltuk elmondani, többször, milyen jól esne nekünk, ha maguktól érdeklődnének az unokák felől, vagy részt vennének közös programokban, mint más nagyszülők. Megsértődtek. Nem értik, mi bajunk van. Úgy látom a saját nézőpontjukból nekik ez így jó, én meg nem tolhatom rájuk az elvárásaimat, hogy másképpen szeressenek, ha egyszer nem képesek erre.

"az is gyakori, hogy elnézik, "a maga módján szeret"

Miért, mit lehet csinálni amúgy? Ahogy 6-os leírta, aki ilyen, annak hiába mondod el, hogy változtatna, nem fog.

Amúgy érzelmi bántalmazás, nem tudom, ha mindkét szülő ilyen, talán. De ahogy írtam - 3-as vagyok - nálunk csak apósom ilyen, igazából nem is érdekli a férjem, hogy ilyen, nem izgatja, mert az anyukája meg imádja, szeretgeti. Lehet, hogy ha senkitől nem kapná meg a szülői szeretetet, fájna neki, de így szimplán nem nagyon érinti meg.

Ez nálam is így van, a gyerekeimet gyakorlatilag soha nem én hívom. De ennek nem az az oka, hogy nem érdekel, mi van velük, hanem az, hogy nem tudhatom, mikor van idejük beszélgetni.

Régebben az volt, hogy vagy éppen munka miatt nem értek rá, vagy valaki éppen velük volt, vagy csak valamit otthon csináltak, amit nem akartak félbehagyni, vagy éppen felébresztettem öket, mert annyira fáradtak voltak, hogy délután ledöltek kicsit pihenni.

Ezért az alakult ki, ök hívnak, ha van idejük, én sokkal rugalmasabb tudok lenni.

Ha valami fontos, írok nekik üzenetet, telefonon meg akkor beszélünk, ha mindenkinek van rá ideje.