Az édesanyám egyfolytában azzal cseszeget mikor lesz már unokája, pedig még csak 28 vagyok. Mit kezdjek ezzel a helyzettel? 28/F

Gondolom jó anyagi helyzetben lehettek mindketten, te is meg anyukád is, ezért is beszél így. Mert mikor egyik hónapról a másikra él a felnőtt gyerek albérletben, akkor nem szoktak így beszélni a szülők.

Mondd azt neki, hogy még nem találtad meg a megfelelő partnert. Ne azt mondd, hogy még élni, szórakozni akarsz, mery akkor meg azzal fog cseszegetni, hogy hogy lehet ilyen felfogásod.

Kérd meg, hogy segítsen párt találni, ha tud pl. a munkahelyén vagy akárhol egy hozzád illő lányról, mutassa be neked. Nem vesztesz vele semmit, ha megismerkedsz valakivel. Ha nem jöttök be egymásnak, sebaj, csak több tapasztalatot szerzel a randizásban. Anyukádat meg ezzel nem bántod meg, sőt, örülni fog, hogy segíthet.

42-es: Szerintem rossz tanácsot adsz. Nem kifogásokat célszerű ilyenkor gyártani, hanem nyíltan meg kell mondani, hogy anya, felnőttem, az én magánügyem, hogy mikor és mennyit, akár egyet se.

A párkeresésbe meg nem szabad bevonni, egy ilyen eleve erőszakos, uralomra vágyó szülő vérszemet kapna erre. Mindenféle nőt próbálna ráerőltetni a fiára. Az ilyen szülőkkel inkább a távolságot érdemes növelni, kevés dologba beavatni és lehetőleg nem lakni vele együtt.

"Kérd meg, hogy segítsen párt találni"

A létező legrosszabb tanács, amit el tudok képzelni.

"Mit kezdjek ezzel a helyzettel?"

Ne kezdjél vele semmit.

Éld az életed.