Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Családtól elszakadt gyermekeme...

Katonca kérdése:

Családtól elszakadt gyermekemet hogyan győzzem meg, rossz úton jár?

Figyelt kérdés
Lányom mindig egy családszerető gyermek volt, aki imádta a testvéreit, minket a szüleit, a nagyszülőket. Szerette az együtt töltött családi programokat, üdüléseket, soha el nem felejtett egy születésnapot, egy névnapot. Megismerkedett élete első szerelmével, aki sajnos se külsőleg, se belsőleg nem hozzá való. A kedvéért a lányom elírtotta a két kis barátnőjét, lemondott a sportról amit űzött, és egyik-napról a másikra lelépett itthonról. Ekkor volt 18 éves. Mondhatnánk már nagykorú, hát Istenem... Eltelt másfél év, alig látjuk. Középiskolába még jár, de már nem kitünő, bukdácsol. Ha havonta előkerül, zokog, semmije nincsen. Betétre sincs pénze, éhes, lassan ruhája is alig van. A barátja szüleinél laknak, minket nem engednek be. Annyit tudunk, a srác nem dolgozik, vagy csak napokat. A lányom suli mellett keres némi pénzt, amit oda ad a barátjának. Próbáljuk megérteni a helyzetet, rószazsín köd, miegyéb, de a lekünk megszakad. Miért nem látja azt amit mindenki. Kihasználják! Ha próbálunk vele beszélni, úgy áll bosszút, még havonta se jön. Ha eljön hozzánk, érzelem mentes. Úgy látom nem jelentünk neki már semmit sem. Nem érdeklik a testvérei, a nagyszülei, senki. Ha kisegítjük, kap valamit, még köszönömöt se hallat. Elviszi, ennyi. Ha ráírok neten, vagy nem válaszol semmit, vagy egy smiley, és ennyi. Kezdem feladni. Úgy érzem talán erre is megy ki a játék, tőlünk végleg elszakítsák. Még ha boldog lenne, se tudnék beletörődni, hogy többé ne lássam. Hát még így! Ha kérdezem tőle, haragszol ránk? Az a válasz: - Tudhatnád, hogy szeretlek titeket!- Mi lenne ha utálna? Tényleg el kell dobja az ember az egész családját mert szerelmes? Én nem értem...

2023. szept. 28. 23:15
1 2 3 4
 31/33 anonim ***** válasza:
100%

24 vagyok, sajnálom mindezt ami veletek történik, nem akarnám hogy ezen még egy fiatal lány átmnejen... sajnos valószínűleg egy lépcsőn se esett le valójában, pontosan tudom mert én is "leestem" jó párszor, meg kellett magyarázkodnom a foltok miatt. Ráadásul az illető akkor járt katonai fősulira, és nagyon tisztában volt a jogszabályokkal, sokszor gúnyolódott velem hogy nyugodtan sétáljak el a rendőrségre, senki nem fog hinni nekem, és amúgy se foglalkoznak 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel (ez 2003-2011 között volt), meg ő védett státuszt is élvez kb... én mindezt elhittem és azt is hogy az én hibám volt.

Sajnos ellent kell mondjak a pszichológusnak ezen a ponton, nyilván más ez a generáció mint az előző, viszont a bántalmazók, a nárcisztikusok jelleme nem változik, a minták szinte ugyanazok mint nálam, és a bántalmazást nem lehet "hagyni". Mert nem mindig ér úgy véget ahogy az enyém hogy ki tudtam törni, ehhez évek kellettek, meg hogy felismerjem, ez bántalmazás, addig millió könyvet, filmet megnéztem, és tudtam azonosítani az antagonistát a "párommal". Sokszor ennek pont az a vége hogy a szenvedő félnek teljesen összetörik az énképe és az önbecsülése, és kb egy báb lesz amit a nárci kedvére rángathat utána. Nekem is ultimátumot adott valami 20 éves koromban az a nyomorék hogy vagy szülök 5 éven belül, vagy mondjak le az egészről, mert Ő nem lesz öreg apuka. (Hozzá kell tennem, hogy ez időszak alatt magától, spontán megszűnt a ciklusom, szóval ilyen szintű hatása volt)

A barátnős dolog amit valaki említett, talán működhet. Én végig titkoltam, de talán a szégyenérzet miatt. Ha valaki úgy tudna rákérdezni célzottan a dologra, hogy látszik, szinte tisztában van vele, talán jobban megnyílik. Sokaknak van hasonló tapasztalata. Annyiban tényleg igaza van a pszichológusnak, hogy erre magától kell rádöbbennie, de azon kell lennetek, hogy minél előbb ráébredjen. Meg hogy nem ez az egyetlen esélye. Hogy megérdemli a normális, rendes kapcsolatot, a bánásmód pedig nem kiváltság, hanem alapvető. Kívánom nektek, hogy sikerüljön, és megszabaduljon ettől a szeméttől.

2023. okt. 9. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/33 A kérdező kommentje:
Válasz 29-re: Szerintem önmagában már az elég trauma, hogy nincs normális ruhája. Amit itthonról elvitt, egy szekrénysornyit, már lassan eltűnik az egész, mert eladogatja, hogy pénze legyen. Én is traumaként élném meg, hogy nem tellik még betétre sem, samponra se semmire. Ágya sincs. Szivacson alszik. Nem is mondom tovább! Érthetetlen miért van mégis ott? Mivel tudták az agyát így kimosni. 2 nagyon szívbéli kis barátnője volt, akik persze kendőzetlenül elmondták a lányomnak a véleményüket erről a kapcsolatról, meg hogy itthonról lelépett. Jó viszonyban voltunk mindkettővel, még kirándulni is velünk szoktak jönni. Most elkerülnek messziről, hogy mit mondhatott nekik a lányom nem tudom. Gondolom ez is közre játszhatott, hogy megszakította velük a kapcsolatot. Még amíg suliba jár, legalább körül veszik osztálytársak. Talán észreveszi mi lenne a normális 18-19 éves korban. Sajnos minél több idöt fog ebben a borzalmas helyzetben tölteni, annál nagyobb lelki sérüléseket fog elszenvedni. Nekünk szülőknek is nagy lelki teher ez.
2023. okt. 9. 12:46
 33/33 A kérdező kommentje:
Válasz 31-re: Nagyon sajnálom, hogy te is áldozatául estél egy ilyen pasinak. Még szerencse kitudtál törni ebből a kapcsolatból. Ahogy írod is, nem mindenki ilyen szerencsés. Van akinek az életébe kerül. Vagy totális áldozattá válik, és egész életében ki lesz szolgáltatva egy mocskos szemétládának, és ha késöbb gyermek születik, akkor ő is szenvedni fog. Mi meg abba pusztulunk bele, hogy ezt végig kell nézni!
2023. okt. 10. 22:53
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!