Normális ahogyan anyám viselkedik? Hogy lehet ezt a típust kezelni?
Külön élek, 26 éves vagyok és nekem okoskodik, hogy hogy osszam be az időmet, mit hogy csináljak, meg ehhez hasonlók. Mai példa, felhívott 9.45-kor, nem vettem fel, mert aludtam, de amint felkeltem (11-kor) visszahívtam, nagy flegmán megszólal “hívtalak már”, mondom látom, azért hívtalak vissza. De hogy én miért most hívom, mire közöltem, hogy aludtam, most keltem, mire folytatja a f.szságait, hogy mi az, hogy én 11-kor kelek, majd ha lesz munkám, akkor hogy fogok felkelni!? Úgy csinál az idióta, mintha eddig nem dolgoztam volna soha, és nem kellett volna időre kelnem. Mondtam neki, hogy majd ha lesz munkám, nyilván nem 11-kor fogok kelni, hanem korábban, ne nekem okoskodjon már, csak tisztában vagyok a munkavilágával. Fontos részlet, hogy nem anyám tart el, hanem van rengeteg félretett pénzem, úgyhogy meg tudnám engedni magamnak, hogy hónapokig ne dolgozzak egy percet se. Kb 1 hónapja léptem ki előző munkahelyemről, mert sok mindennel nem voltam megelégedve, és a nyár hátralévő részére direkt nem néztem munkát, hogy tudjak pihenni, valamint barátokkal szórakozni. Gondolom ez fáj neki, hogy én megtehetem, hogy ne dolgozzak, ő meg gürizik mindennap. Ezután elkezdett nekem magyarázni, hogy mit intézzek el a SAJÁT LAKÁSOMBA, mikor és hogyan. Na ekkor rátettem a telefont, mert az biztos, hogy nekem nem fog dirigálni, főleg nem abban a nyomorult stílusban, amit megenged magának. Kérdezte, hogy ma megyek-e valahova, mondom ma nem de holnap jönnek át, valamint szombaton is megyek valamerre, erre elkezdett sápítozni, hogy akkor ezt meg azt, hogy fogom elintézni??? Értitek, rendesen ő akarná beosztani az időmet 26 évesen, meg megmondani hogy mikor mivel foglalkozzak. Még mindig ideges vagyok, tényleg nem értem, hogy mit képzel magáról.
Azon kívül, hogy ráteszem a telefont, mit lehet egy ilyen emberrel kezdeni? Állandóan ezt csinálja, nekem magyaráz meg okoskodik, mintha egy általános iskolás hülyegyerek lennék. Elviselhetetlen kategória.
válasza:Tudod hogy milyen, akkor miert osztasz meg vele mindent?
Ha kerdez, adj kitero valaszokat.
En se mondok el anyamnak semmi szamomra fontosat, mert akkor hallgathatom a hulyesegeit.
Hetkoznapi temakrol csevegunk, de ezt se gyakran, eleg laza a kapcsolat, tudatosan alakitottam igy.
Ne hagyd, hogy uralkodjon rajtad.
válasza:Folytatod (nagyon helyesen), amit eddig: világosan megkéred, hogy ne ossza be az idődet, ne ellenőrizgessen, vegyen vissza a csesztetésből, stb. (amit nagyjából el is mondtál neki többször is, ha jól értem)
és ha leszarja a kérésedet és továbbra sem áll le a pampogással, akkor továbbra is ráteszed a telefont.
Előbb-utóbb megtanulja, hol húztad meg a határt a saját önálló életedet illetően.
válasza:
válasza: válasza:F.. fej vagy!
20 év múlva gondolj vissza erre a kérdésre amit kiírtál...
Anyukád aggódik....
válasza:"Anyukád aggódik..."
Tudjuk. Még "az egészet csak azért csinálja, mert szeret" joker érv szokott ilyenkor következni.
Kényszeres kontrollálás helyett el kéne fogadni, hogy a gyereked felnőtt, önálló élettel, döntésekkel, felelősséggel.
válasza:Tipikus kontrollmániás.
Általában ha helyreteszed őket, zsarolni kezdenek vagy érzelmileg vagy azzal, hogy majd nem örökölsz semmit.
válasza:#6 -Az aggódás valójában egyszemélyes tevékenység. Nem arra való, hogy valaki más életét felforgasd vele. Ezt (egyes) anyukák szeretik elfelejteni, és azt hiszik akkor szerettek jól, ha látványosan aggódtak érted. Persze hangosan követelve, hogy így meg úgy csinálj dolgokat, mert "azt úgy kell" és ha nem úgy van, akkor ő bizony aggódik...
Én simán megszakítottam a kapcsolatot a sajátommal. Meglepően hatékony módszer. Azóta beszélünk, de tudja, hol vannak a vonalak amiken nem érdemes átugrálni.
válasza:Egy anya vagyok. Huszonéves fiaim vannak. Átérzem, hogy anyukád aggódik meg jót akar neked, de rosszul csinálja!
Légy hozzá kedves, meg türelmes, de higgadtan és nagyon határozottan húzd meg a határaidat! Ne csak szavakkal, tettekkel is érzékeltesd, hogy önálló felnőtt ember vagy. Tudom felidegesít a stílusa, sajnos az én anyukám is ilyen, meg is fogadtam, hogy a gyerekeimmel én nem ilyen leszek, remélem, jobban csinálom, a két nagyobbik már független, nem szólok bele az életükbe, jó viszonyban vagyunk.
De az anyukámmal hosszú éveken keresztül ilyen harcban voltam, mint te most. Képzeld, még akkor is kislányként kezelt, mikor már szültettek a gyerekeim. Végül az jött be, hogy stratégiát változtattam. Kedves, de minimális kommunikáció, rövid magyarázat. Nem engedtem, hogy bármiben is beleszóljon az életembe, mindig ezt mondtam: köszönöm, de meg tudom csinálni. Rendben van, de majd én megoldom. Meg tudom oldani egyedül is. Tudom mit akarok. Ne aggódj, legfeljebb tanulok a saját káromon. Stb. Nehezen, de tudomásul vette, sok idő kellett hozzá. Türelem. Kitartás. Szeretet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!