Akinek elvaltak a szulei, es mindket szulojenek lett uj parja, nem erezte azt, hogyha oket is elfogadja, es normalisan viselkedik veluk, vagy meg joba is lesznek, azzal a szuleit arulja el?

Neeeem!

Bár nem volt a nevelőapámmal annyira apa-lánya kapcsolatunk, de teljesen rendesek voltunk egymással. Igazából az apámmal sem volt olyan nagyon bensőséges kapcsolatom. Nem mintha annyira baj lett volna vele, vagy velem, csak így alakult. Nem volt jellemző nálunk a túl intim szülő-gyerek viszony, főleg apai oldalon.

De mindig apámra tekintettem apaként, "Józsira" meg "Józsiként", és eszembe sem jutott, hogy ez a kétféle viszony bármilyen kapcsolatban áll egymással, vagy össze kéne őket mérni. Alma-körte.

A mi van, ha ők is szétmennek kérdésre: apám második feleségével (anyám volt az első) jobb a viszonyom, mint apámmal. :D Már évek óta elváltak, apám most a... fú, ötödiknél jár asszem? (bár azóta nem házasodik, csak élettársak) de a nővel is simán tartom a kapcsolatot.

Egyetlen helyzetet tudok elképzelni, ahol ez gáz lesz: az esküvőmön. Rohadt nehéz lesz ilyen mozaikcsaládnak ültetést szervezni, hogy senki ne balhézzon senkivel. :D

Nem. A szüleim már akkor ismerkedtek meg az új párjukkal, amikor már elváltak.

Apukám feleségével teljesen jól kijövök, de ez nem azt jelenti, hogy jobbnak gondolom, mint anyámat, sőt, teljesen más a helyzet, eszembe nem jutna anyaként tekinteni rá, jóval fiatalabb is apámnál.

Anyukám párjával olyan semmilyen a kapcsolatom, nem igazán kedvelem, de nem szándékosan csinálom ezt, nem azért, mert nem ő az apám, hanem egyszerűen csak így alakult.

Nem, sosem éreztem ilyet.A szüleimnek ők az élettársuk, nekem úgymond semmi közöm nincs hozzájuk. Mármint elfogadtam őket, de nincs semmimostaha/nevelő kapcsolat köztünk.

Inkább a szüleim veszekednek, hogy apumat jobban szeretem, mint anyumat, és forditva, ami persze nem igaz, de nem tudják felfogni.