Érthető, hogy ezek után jóformán gyűlölöm a szüleimet, és nem vagyok benne biztos, hogy valaha meg tudok bocsájtani?
Viharos, korlátozó kapcsolatból menekülök, ők viszont imádják az exem, csodás embernek tartják és erőszakoskodnak, hogy béküljek ki vele. Akármit mesélek, hogyan bánt velem, akkor azzal jönnek, hogy az éremnek két oldala van, beszéljük szépen meg, és nem szabad ennyi évet egyik percről a másikra eldobni megbeszélés nélkül. Akármilyen cifra dolgot mondok, ez a válasz. Nem veszik figyelembe, hogy nem akarom, és olyan is volt, hogy áthívtak valamilyen okkal, és előzetes egyeztetés nélkül odahívták az exemet, orvul rámeresztették, hogy na akkor most szépen beszéljük meg a dolgainkat. Amikor róla/rólunk beszélnek, akkor olyan a szóhasználatuk, mintha még mindig együtt lennénk, "nem ismerik el" a szakítást.
Egyszerűen már nem tudok bennük bízni, egyre inkább csak nemkívánatos idegeneknek tartom őket, néha, amikor felhúzom magam, már-már gyűlölet is bugyborékol belőlem.
Szóval évekig gyűlik benned a feszültség, de nem szólsz semmit, majd egyszer csak közlöd, hogy vége... érett személyiségre vall.
Nem is tudom, anyukádék miért akarnak rosszat a pasasnak.
Jogosan érzel így! Ez a duma mindig kiakaszt, mikor az évekkel jönnek.. Anyumék is ezért vannak együtt, mert "ennyi évet nem illik kidobni a kukába". Hát kösz, biztos értelmesebb dolog akkor ölni egymást, ebben nőttem fel és már 10 éve kb ezt művelik.
Másrészt ez a ráerőltetős dolof kiakaszt.. Apum imádja az exem ugyanígy, aki szarrá erőszakolt, lelki zsarolással a kapcsolatunkba tartott és mióta csak megszabadultam tőle megy a szapulás, hogy egy ilyen jó embert minek kellett kidobnom, ő úgy birta, az egyetlen értelmes embert a házból elküldtem meg stb. Most éppen megbeszélték, hogy átjön a pali valamit megszereltetni, majd kávézgatnak közben meg elbeszélgetnek de az asztalra csaptam és lemondtam az egészet. Igaz, hogy nem tudja miket tett velem, de nem képes figyelembe venni, hogy írtózom tőle, feszengek még a neve említésétől is meg stb..
Utoljára felfogatnám anyádékkal a helyedben, hogy mennyire nincs szükséged a faszira, beolvasnám nekik a nyilvánvalót és ha nem fogják fel fogadják csak gyereküknek helyetted ha ennyire nyalják a valagát és menjenek el kézenfogva együtt a büdös p!csába.
14
Akkor sajnos a kézenfogva elmenés a büdös 'csába lesz a vége. Ugyanis mindent tudnak, miket művelt velem, és nem 1x kértem, hogy hagyjanak vele békén, de nem hat.
Nálunk a családban ugyanez volt.
Anyám meg a húgom odáig voltak
a volt barátomért és miután szakítottam vele oda költöztették
magukhoz az én régi szobámba.
És még csodálkoztak hogy nem
akartam vissza menni.
Még azt is meg rendezte
az egész család hogy
azt hazudták meg akarta ölni
magát annyira kikészült miattam!
Miután elköltözött utána is többször vissza járt hozzájuk.
Az új barátomat meg azóta sem
hajlandóak elfogadni.
Azóta a kapcsolatom
megszakadt anyámmal
csak a húgommal beszélek néha.
Mert folyton csak bántott meg
piszkált akárhányszor beszéltünk.
Szóval erre nem biztos hogy
van más megoldás csak az
hogy minnél ritkábban beszélni
velük, és ha máshogy nem megy akkor a kapcsolatot is megszakítani velük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!