Gyerekem (fiam) hogy lehet ennyire egocentrikus/önző?

20

Ó, bár az apám gondolta volna úgy, h nem kell 25 évesen gyereket csinálnia, hanem inkább megalapozza az anyagiakat!

Nincs elkésve semmivel. Ha lány lenne se lenne, de így meg pláne. Inkább élje ki magát, legyen stabil munkája, anyagi háttere, ne a semmire vállaljon egy családot. És amúgy is, mitől ilyen biztos, h egyáltalán szeretne feleséget meg gyereket? Lehet, h nem szeretne. Nem vagyunk egyformák, azt is el kell fogadni.

"mi sem a szüleink nyakára vittük az unokát! Volt saját lakásunk és kocsink is!"

Ő még nem tart ott érettségben, magabiztosságban, sikerélményekben, hogy máris gyerekvállaláson gondolkodhasson. És hogy addig eljusson, azt többek között pont ti magatok nehezítettétek meg azzal, hogy aláraktátok a lakást... Ha saját magának kellett volna összehoznia, akkor lenne egy olyan élettapasztalat mögötte, hogy ő egy ilyen nagy feladatot is meg tud oldani (és meg tudta volna oldani, ha annyit dolgozik, amennyit, vagy legalább úgy oldotta volna meg, hogy oké, a szülei segítségével, de mégsem nulla önerővel...) - ti viszont elvettétek tőle ezt a lehetőséget azzal, hogy megvettétek neki a lakást.

"úgy gondolta, hogy neki nincs ideje fenntartani egy háztartást és elég neki egy szoba, így itthon maradt azt a lakást pedig kiadta. Igen!"

És ti hagytátok... Vagyis pontosan abban támogatjátok, hogy továbbra is otthon lakjon, nem pedig abban - ami miatt a lakást vettétek neki, gondolom, - hogy önállósodjon. Ha azt akarod, hogy minél előbb felnőjön, akkor ne hagyjátok, hogy a gyerekszobájában lakjon továbbra is.

"A rezsibe nem fizet bele, de azt nem is várnám el"

Látod, még ez is... Miért ne fizethetné ő a rezsi egy részét? Hiszen felnőtt ember, ugyanúgy használja a vizet meg mindent, mint ti, munkája is van, pénze is van - akárhol lakna, rezsit kéne fizetnie, nem? Miért nem nézitek ki belőle, hogy képes lenne rá? Azzal, hogy nem várjátok el tőle még ezt sem (pedig nem lenne olyan nagy feladat, ne mondd már!), azt üzenitek neki, hogy "te továbbra is a mi pici fiunk vagy, akinek ugyanúgy semmi dolga, mint gyerekkorában, mi majd eltartunk továbbra is. Így hogy nőjön fel? Hogy legyen magabiztos, hogy tudja egyáltalán elképzelni, hogy igenis meg tudna élni a saját lábán is most már, sőt, még gyereket is tudna vállalni, mert nem csak saját háztartás, hanem gyerek is beleférne az életébe?

Ha azt akarod, hogy úgy éljen, ahogy egy felnőtt embertől elvárható, akkor kezdjétek el végre felnőtt embernek tekinteni! Ne is csak a rezsibe szálljon be, hanem a házimunkákba is, az ügyintézésekbe, mindenbe. Másképp tényleg hogy fog saját háztartást vezetni? Megtanítottad neki az összes házimunkát, begyakorolta mostanra az összeset, ezért természetes neki, hogy rendszeresen takarít, mosogat, stb., vagy ez mind mind feladatszámba megy neki?

"fizeti a saját lakásának a költségeit"

Milyen költségeit? Hiszen kiadta, nem? Akkor az fizeti a költségeit, aki benne lakik.

"Én főztömet egyedül hétvégente eszi."

És máskor? Főz magának, vagy folyton étterembe jár? Az utóbbira tippelek... Tipikus fogyasztó, akit felneveltél, nem családcentrikus valaki, akit látni szeretnél:

"azért dolgozik ennyit mert csomó mindent megvesz magának, számítógép, fényképezőgép, márkás ruhák. Meg szeret eljárni éttermekbe, meg a barátaival szórakozni.

Tehát nem is azért dolgozik, mert értelmes munkát végez, amivel szebbé, jobbá teszi a világot, hanem hogy minél többet fogyaszthasson...

"Én csak azt szeretném, ha boldog lenne és lenne egy szerető párja, akivel családot alapíthat."

Nem csak megalapítani kellene azt a családot, hogy amiatt is "rendkívül büszke" lehess rá... Egyelőre nagyon nem életre szóló terveket szövöget... Csak fogyaszt...

"be szokott vásárolni tisztasági szerekből, ha megkérem, ha úton van haza megkérjük ugorjon be boltba és nem engedi kifizettetni"

Igen, fogyasztani, vásárolni, azt tud... :) Jó, nem fizetteti ki. Tehát szeret titeket. Ez is rendben van.

"Szóval kicsit sincs elkényeztetve."

Na azért abból, hogy időnként megkéritek rá, hogy vegyen meg valamit egy boltban, és meg is veszi, még nem következtetnék arra, hogy nincs elkényeztetve... Hiszen továbbra is az az ábra, hogy a munkáján kívül gyakorlatilag semmi dolga... Még a rendszeres nagybevásárlás sincs rábízva, elvárva tőle (amihez pedig ért), csak az, hogy néha ugorjon be a boltba mosóporért... :)

"Egyedül az a fura, hogy nem törekszik családalapításra."

Miért törekedne máris arra egy olyan társadalomban, amilyenben élünk, amelyben a huszonéveseknek csak nagyon kis része törekszik máris családalapításra? Miből kellett volna rájönnie, hogy szerinted huszonévesen már ez lenne a dolga? Hogyan próbáltátok erre nevelni (kapott pl. vallásos nevelést?), meg önállóságra, talpraesettségre (pl. cserkészkedett?), meg minden olyasmire, ami ehhez kell(ene)? Hogyan? Szerintem ha ez tényleg olyan hangsúlyt kapott volna, mint amilyen fontosnak most mondod, akkor nem csodálkoznál ennyire, hogy még nem tart ott, ahol szeretnéd, hiszen folyamatában láttad volna, hogy neki az ilyesmi lassabban megy, többet kell majd rá várni...

Nem akar mindenki családot.

Amúgy teljesen jól csinálja, hogy kiadja albérletbe a kapott lakást.

Így gyűlik a pénze.

40 éves korára vehet még egy lakást, és passzív jövedelme is lesz, ha akkor elköltözik.

Mondjuk, ha ez függ attól, ahol lak milyen, pl ha külön lakrésze van, akkor oké, de ha egy térben kellene lakni a szülőkkel, akkor gáz.

A buta emberek csinálnak 25 évesen gyereket, az ilyenek semmire nem viszik az életben, elmegy mellettük az élet.

Mégis miféle élet az, hogy amint önálló vagy, újra függőségeket vesz a nyakába valaki?

Karrierben hátrány a család, de még párkapcsolat is.

Ha nem hanyagolja el magát, akkor szexre találhat partnert.

Inkább azon aggódnék, hogy csak dolgozik és nem éli az életet.

A lényeget már többen leírták, én csak annyit tennék hozzá: szállj ki a fiad életéből és gatyájából is, mert jó úton haladsz afelé, hogy megutáltasd magad vele.

Én sem tűrném el, hogy felnőttként beleártsd magad ennyire az életembe, és még azt is megszabnád, hogy mikor és hogy szaporodjak.

Te mégis mi a fenét képzelsz magadról?

de így hogyan lesz gyerekei családja - sehogy.

Minek? Minek gyerekekre elbszni a megkeresett pénzt? Súlyos milliókat, míg a gyerek dolgozni nem kezd. Hagyjuk már.

Nekem sem lesz gyerekem, inkább elköltöm magamra a megkeresett pénzemet, mint egy síró, követelőző kölyökre ;)