Aki soha nem kapott ölelést a szüleitől, annak hogyan hatott az életére?

Rosszul. Iszonyatos szeretethiánnyal küzdöttem egészen huszonéves koromig, amikor is összeroppantam és 11 évre depressziós lettem. Most itt vagyok 36 évesen, átestem a másik végletbe: nem hiányzik, hogy valaki szeressen és elviselni sem tudnék senkit magam mellett.

Apámtól nem kaptam, de anyukám amíg kicsi voltam sokat szeretgetett. Egyikük sem egy túl érzelmes ember, pl sosem mondjuk egymásnak hogy "szeretlek". Gyerekként még sokat mondtam anyumnak, de leszoktam róla, most meg már nem is jönne. Párkapcsolataimban korábban nagyon ragaszkodó és szeretetéhes voltam, szerintem most már megvan az egyensúly. Néha még én érzem hogy többet kapok, mint adok, pedig korábban fordítva volt. Kicsit egyébként elsivárosodtam érzemileg, nem igen hatnak meg dolgok.

Rendkívül érzékeny lettem érzelmileg és bár minden vágyam a testi kontaktus, nem igazán engedek magamhoz közel embereket még érintés szintjén sem, de igyekszem legyőzni ezt és nem haladok rosszul. Valószínűleg számomra minden közeledési gesztus nagyobb érték. Az ismerkedésben is ezért van nehéz dolgom, mert hiába enyém a kezdeményező szerep, először magamban kell leküzdeni a dolgokat... 30F

Sehogy, nekem nem gond, csak azoknak, akik próbálnak ebbe egy rakás dolgot belemagyarázni.

Nehezen viselem, ha hozzámérnek.

Valahogy én sosem voltam az az ember, akit szeretgetni kellett vagy megölelni. Nem szerettem sosem a középpontban lenni, nyilván ha mondjuk van egy összejövetel és poénkodás van vagy akármi akkor szeretek valamilyen szinten mert másokat megnevettetni és velük együtt nevetni jó dolog. De azon kívül semmilyen hatással nem volt rám. Attól meg nem lesz lelki bajod, hogy a szüleid sosem öleltek meg, max csak tényleg annak aki mindent is belemagyaráz ebbe. Sok dologgal kilehet fejezni azt, ha valaki szeret valakit. Barátnődet, családodat, barátaid...nyilván ez egyénenként és kapcsolataidtól függően fog megnyilvánulni, de a szeretet az szeretet marad és pont.

Annyi, hogy nekem az ölelés az nem egy szokásos dolog, mert kiskoromban sem voltam megölelve, így nem szoktam hozzá. Szóval barátokkal stb nem ölelkezek. Nem akarok, nem érzem komfortosnak, nem vagyok ehhez hozzászokva. Ennyi.

#8 Hát ez egy elég hülye gondolkodás. Talán nem kéne a csajokba belelátni édesanyádat.