Más sem tud, segítéséget kérni a szüleitől?
Leginkább az apámtól.
Ha van valamilyen párkapcsolati gondom, és tanácsot kérek, mindig csak annyi a válasz rá, hogy ez nem az én dolgom, nem mondok rá semmit. És ezzel le is vagyok rázva. És ott maradok a problémával nyomasztva
De ha vele van valamilyen nézeteltérés, akkor már egyből ki tudja nyitni a száját, és leüvölteni. Olyankor midnig megy a "kommunikáció", mikor leb.szni kell.
Ne emészd magad, vannak ilyen szülők. Nem mindenkire lehet számítani. Nem tudom mi a gond, nekem még kicsik a gyerekeim,de ha szeretnél beszélgetni róla szívesen meghalgatlak.
Üdv: Bea
Hát mondjuk párkapcsolati problémát nem az apámmal jutna eszembe megbeszelni, hanem a barátaimmal.
Az meg evidens, hogy ha vele va n nézeteltérés, akkor azt veled beszéli meg, itt mondjuka leuvoltes nem kellene
Szerintem nem feltétlenül igaz ez a más korosztály dolog.
Sok esetben idősebb, középkorú emberek is pont ugyanúgy élnek és átélnek dolgokat mint a fiatalabbak. Ráadásul azért itt egy felnőtt-felnőtt viszonyról beszélünk.
Szerintem valahol pont ez adja a magyar családok elcseszettségét. Alapvetően természetesnek van véve, hogy a gyerek már csak ne is kérdezzem, mert kérdezzen az anyjától, vagy beszéljen a barátaival, leszarom hogy oldja meg, csak engem hagyjon már vele.
Amúgy nekem is hasonló volt mint #6-nak. Mintha idegenekkel élnék. A szart azt kaptam a pofámba, de az alap kérdéseken felül semmiben nem tudtak és nem is akartak tanácsot adni.
Aztán így 35 évesen a mai napig furcsa amikor valaki megkérdezi, hogy vagyok, mi van velem, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!