Az anyám kibírhatatlanul viselkedik. Mit tegyek?
16 éves lány vagyok.
A vérszerinti apám elhagyott minket 2 hónapos koromban, tehát vele egyáltalán nem tartom/tartjuk a kapcsolatot, és születésemtől egészen 9 éves koromig a nagyszülőkkel laktunk egy kertesházban, (sajnos a nagymamámmal soha nem volt annyira jó kapcsolata, mert nagyon sokat veszekedtek, de már gyerekkorában is nagyon akaratos volt vele, nem fogadott szót) aztán amikor 10 éves lettem, anyám összejött egy férfival, aki egyébként egész életében albérletben lakott, és hozzáköltöztünk.
Azóta eltelt 6 év, és a kapcsolatuk igencsak megromlott, és eldöntötték, hogy ez így nem mehet tovább, ezért anyukám elhatározta, hogy ha nincs máshol lakni, akkor költözzünk vissza a nagyszüleimhez, majd megint megtanul alkalmazkodni, stb.
Viszont azért szeretett ott lakni, ahol 6 évig laktunk, mert azt mondta, ő azt szereti, ha külön háztartást vezet, akkor főz, akkor mos, akkor mosogat, vasal, stb, amikor akar, és senki nem szól bele a dolgaiba.
A férfi akivel együtt laktunk, rengeteg embernek tartozik pénzzel, nincs bejelentett munkaviszonya, és már igazából az utóbbi hetekben elegünk lett belőle.
Anyummal a múlt héten megbeszéltük, hogy akkor múlt hét hétvégén költözünk, visszahozzuk az összes cuccot, bútorokat, mindent, és akkor itt fogunk lakni "végre" a nagyszülőknél, ahol 9 éves koromig laktunk.
Most pedig egyszerűen nem tudom hogy mi ütött belé...
Mióta visszaköltöztünk, folyamatosan ideges, rossz a hangulata, csapkod mindent, hozzám nem is nagyon szól, ha én szólok hozzá, akkor nagyon sokára válaszol, és azt mondja, ő inkább mégis külön házban szeretne lakni, (ami ugye nincs) és hogy mindenki beleszól az ő életébe, inkább még a pasinál maradt volna, de ezzel a nagyszüleimet, és engem teljesen tönkre fog tenni, és így fog telni a nyaram..
Amikor meg még a csávóval laktunk együtt, folyamatosan azt mondogatta, alig várja, hogy elhúzzunk onnan, meg már elege van a pasiból, mert mindenért megszólja, hogy ne vegyen sajtot, mert nagyon drága, meg sajnálta tőlünk sokszor az ételt, és most itt sem jó neki, attól tartok, hogy depressziós leszek tőle.
Tudnátok adni valami tanácsot, hogy hogyan változzon meg?
Nem akarok tönkremenni lelkileg :(
"Most pedig egyszerűen nem tudom hogy mi ütött belé..."
Na ugyan mi? Az önálló nő szerepből megint gyerek szerepbe kényszerült, ahol neki kell alkalmazkodnia. Keresnie kellene egy albérletet, amit fenn tud tartani és máris megoldodna a problema
Igenám, csakhogy minimálbért keres. :)
Úgy miből tudna fenntartani egy albérletet?
#4
Hát igen, ezt hívják felelőtlenségnek.
Amúgy az egyik ismerősünk is pont így járt, összejött egy "normálisnak" vélt pasival Törökországban, felcsináltatta magát, a csávó meg nem vállalta el a gyereket.
Most a nő elkezdett inni, mert nem sikerült úgymond az élete. 🙃
#5
Azt mondta, hogy neki már nem kell senki, de egyébként még csak 48 éves, szóval simán összejöhetne egy rendes, és gazdag emberrel, szóval még egyáltalán nincs elkésve.
Kérdező!
Szerintem anyukád vállalhatna plusz munkát. Te már nem vágy kislány hogy ne maradhatnál egyedül otthon. Összesporolgatja a pénzt és ha egy nagyobb albérletet nem is de egy kisebbet biztos találnátok. Megaztán te is kicsit besegithetnél neki mondjuk a mosogatás és egyebekben. Tudom írni könnyebb mint megtenni de hátha kicsit alább hagyna nála ez a stressz dolog. Nem tudom milyen a kapcsolatotok a mindennapokban de lehet hogy ha megölellgetnéd az is jót tenne. Bar en nem vagyok szakember ez csak meglátás.
35N
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!