Csak szülés után, Karácsonykor akarom majd elmondani a szüleimnek, hogy megszületett az 3. unokájuk, ez rossz ötlet?
Sose volt felhőtlen a viszonyom a szüleimmel, 20 évesen jobbnak láttam elmenni otthonról. Időközben külföldön is vállaltam munkát 22 évesen, és mikor el akartam köszönni apámtól, csak annyit reagált, hogy “és akkor most hova sz*rjak?”
Rá egy évre hazajöttem, szakítottam az exemmel, amiért engem hibáztattak, pedig közös döntés volt, mivel a srác 3. országból jött, ahova visszaköltözött. Nagyon fájt, hogy a szüleim ennyire letojták akkor is az érzéseimet.
Utána megismerkedtem a későbbi férjemmel, apám a nászutunk előtt még fojtogatott, mert neki nem tetszett az esküvő, azt mondta, gyerekként is olyan rossz voltam, hogy el kellett volna taposni.
Nem drogozok, nem vagyok alkesz, cigizni néha cigiztem régen. Két állást tartottam fent, hogy önerőből le tudjak diplomázni.
Jelenleg 37 éves vagyok, nagyjából rendeződtek a dolgok, de tudom, hogy kb olaj lenne a tűzre, ha csak szülés után jelenteném be, hogy amúgy van még egy unokájuk.
Anyám velem nem igazán foglalkozik, van már 2 unokája, és csak velük van elfoglalva.
A terhességem titokban tartása nem lenne nehéz, mert bár 3 km-re lakunk egymástól, mi szószerint csak karácsonykor ülünk össze.
Ami mellettük szól viszont, hogy apám anno örökölt egy csomó pénzt, amiből vett nekem egy új autót, és az egyik lakását eladta nekem 10 millióért, amit ő anno 3-ért vett, szóval lakáshoz segített. Nővérem ugyanezt megkapta tudtommal.
Elvileg december 2-án fogok szülni (gyakorlatilag meg majd persze odafent eldöntik), szóval kb 3 héttel karácsony előtt.
Nagyon gáz lenne, ha csak karácsonykor jelenteném be?
Nem akarok haragot, se veszekedést, meg kéretlen tanácsokat se. Egyszerűen csak örülni szeretnék, hogy végre babát várok, és jó volna, ha mások is tudnának velem együtt örülni. Szerintetek ez lehetséges lesz karácsonykor?
Ki hogyan tudta meg, vagy jelentettétek be, hogy nagyszülő lett belőletek, vagy nagyszülő lett édesanyátokból-anyósotokból?
Úgy érzem már jó ideje, hogy csak magamra számíthatok, nővérem se foglalkozik velem, vele már karácsonykor se találkozok, pedig ők is 5 perc kocsiútra vannak tőlünk. Jogosak az érzéseim? Attól félek a legjobban, hogy ha bármi probléma lépne fel a terhesség során, egyből engem hibáztatnának.
"addigra már úgyis túl leszek a nehezén, ami a terhességet és a szülést illeti, így nem tudnak majd hibáztatni, ha esetleg kiderülne, hogy mondjuk farfekvéses"
???????
???????????????????
Te eszednél vagy? Ezt komolyan mondod? HIBÁZTATNI AZÉRT, MERT FARFEKVÉSES A GYEREK???
És te ezek után még oda akarsz menni karácsonykor és itt pitizel nekik?
Rajtad nem lehet segíteni.
A munkám a hobbim volt ezidáig, szóval amikor az életemet emlegeted, akkor a munkámat emlegeted. Tökéletesen el tudtam benne merülni, kizárva minden rosszat az életemből, és tökéletesen lekötötte a gondolataimat. Csak hogy most már itthon vagyok, 9. évemet tapostam a cégnél, elég meglepő ez a hirtelen jött szabadság, ettől is rohadtul félek amúgy.
Még egyszer tisztázzuk: nem vagyok tutyi mutyi.
És ez lesz az első gyerkem amúgy. A szüleimnek pedig a 3. unokájuk. Ez úgy történhetett meg, hogy van egy nővérem, aki már kétszer szült, ezáltal a szüleim már kétszeres nagyszülők voltak eleve, mikor teherbe estem. Egyébként tervezett gyerek volt, fél évig próbálkoztunk a férjemmel.
"Csak most jó volna egy minimálisan támogató közeg is a babavárás körül, mert bennem is vannak kételyek."
. Ezek szerint a gyerek apjával nem tartod a kapcsolatot?
Neked a család szent. De a csaladod többi tagjának nem. Ez az, amit képtelen vagy megerteni. Akinek a csalad szent, az nem fojtogatja a masikat meg nezi tetlenül, ahogy verik a gyerekét, és nem ott tesz keresztbe, ahol csak tud. A csalasos többi tagját nem erdekled, kérdező, és az unoka sem fogja őket érdekelni. Azt hiszed, te most azt éled át, amit annak idején anyád és apád. Szerintem meg nem. Talán te is azt tervezed, hogy majd fojtogatod meg ridegen kezeled a gyerekedet? Hogy majd azt mondod neki, hogy el kellett volna taposni? Akik szeretettel várnak egy gyereket, azok ilyeneket nem csinálnak vagy mondanak. Olyan meg nincs, hogy az unokát szeretem, de az anyját nem. Ezt felejtsd el. Ilyen környezetbe gyereket én nem vinnék. Ki tudja, mit tesznek vele, mit mondanak neki.
Ami a pszichológust illeti, jól vegezte a dolgát. Te azt vártad volna, hogy mondja meg, mit csinálj. Ez nem így működik. A belső munkát neked kell elvegezned. Te erre (egyelőre) nem vagy hajlandó. Így tényleg penzkidobás a pszichológus.
Jó, akkor csak a kérdésre válaszolva: igen, rossz ötlet. Tessék.
Amúgy ebben ezek után csak az a szomorú (mert irántad már semmi empátiát nem érzek), hogy egy ártatlan gyereket is belerángatsz ebbe a környezetbe az önzőséged miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!