Hogyan reagálnátok le, ha a szülő hülyének nézne csak azért, mert egyetemre szeretnél menni és nem 3 műszakozni a gyárba?

Mondjuk én elmentem érettségi után dolgozni - gyárba 1-2 évre, mert tudtam, hogy a sulis dolgokat nekem kell fizetni -, utána felvételiztem, hogy volt x összeg megtakarításom.

Állami képzés ugyanis nem ingyenes, mert pl a könyvek, eszközök pénzbe kerülnek (néha nem is olyan kevésbe). Elvégeztem az egyetemet, mellette dolgoztam, a családom meg azt mond, amit szeretne.

Joguk van véleményt nyilvánítani, nekem meg jogom van eldönteni, mihez kezdek az életemmel :D

4-es válaszoló. Abban egyetértek veled, hogy ha van rá igénye valakinek, akkor igenis tanuljon, és fejlessze magát. Na de azért a szüleit így lehordani, hogy "tuskó gyárimunkások" elég gusztustalan dolog.

Feltételezem, Te is megveszed minden évben/2 évente az új telefont, meg mindenféle szart. Ha nincs a tuskó gyári munkás, akkor neked nincs mit megvenni, ezt azért ne felejtsd el.

Legközelebb kit szeretnél megsérteni? A takarítókat? Az autóbuszvezetőket? Az ápolókat, bolti eladókat stb.? Aki dolgozik bármit is a mai világban, azt nem nézzük le!

Azt hiszem a kérdezőnek tudtál volna válaszolni úgy is, hogy közben nem sérted meg azokat, akiknek egyszerűbb munkája van.

Anno 25 éve az én szüleim is ezt mondták. Ugyanúgy a gimi miatt is húzták a szájuk, hogy miért nem mentem inkább szakképzésbe, nővérnek. (Egyáltalán nem vagyok alkalmas a betegápolásra, ha van szakma, ahová nem kell mennem, az ez.) Utolsó évben már tolták volna dolgozni. Fater fejben már el is költötte, amit a gyárban a kereshettek volna.

Addig ment ez, amíg a 18. szülinapom után egy pàr héttel kitettek. Kedvesek voltak, a karácsonyt még otthon tölthettem.

Szóval én már érettségire is úgy készültem, hogy január óta nem laktam a szülőkkel, és dolgozni kellett. Ennek ellenére egész jó lett. Utána elvégeztem egy két éves képzést, amire kaptam plusz pontokat, és levelezőn megszereztem a diplomám. Volt, hogy gyárban, három szakban dolgoztam közben. Még csak azt se tudom írni, hogy utáltam, mert szerencsére mindig jófej kollégáim voltak. Ráadásul gyári munka is ezerféle van, nem a szalag mellett kapkod mindenki. Például én elég gyorsan minőségellenőr lettem.

Aztán az élet úgy hozta, hogy most külföldön élek és dolgozok, és a gyári munkás tapasztalat segített hozzá egy jól fizető minőségellenőri munkához. Két szak, minden hétvége szabad, és többszörösét keresem annak, amit Magyarországon diplomával.

24.

Egy ilyen kiraktak helyzetet, hogy képzeljünk el?

Na vége az ünnepnek, takarodj ki az utcára puci fenékkel?

Vagy hogy?

Apád miért fantáziált annyit, hogyan költi el a gyári fizetésed?

Csórók voktatok? Tesód van?

Tényleg nem értem, hogy történik egy ilyen.

18/20-as: szerintem nem a nyelvtanulással van gondod, hanem MO-on borzasztó rossz a nyelvtanítás, a nyelvtanárok többsége egyáltalán nem alkalmas erre.

Ne add fel, próbálj egy alapszintet összehozni, nézz filmeket németül - függetlenül attól, hogy értesz belöle valamit vagy sem -, és utána indulj el.

Ausztriában/Németországban rengeteg nyelvtanfolyam van direkt külföldieknek, egy év alatt simán eljuthatsz B1-2-es szintre.

Én is gimibe akartam menni, nem engedték. Lett egy szakmám.

Pedig 19en voltunk általánosban osztálytársak, 17en gimibe mentek.

Szakma után szerettem volna egy egyetemet/fősulit/diplomát. Kerek perec kijelentették, hogy nem.

Sem a sulit, sem a lakhatást nem fogják finanszírozni. Igy maradtam a városban, okj-n. Elvégeztem 3 okj-t, mindet ingyen/diákmunkából.

Most itt vagyok 30éves, 4 szakmával, nettó 420as fizuval. Van egy saját házam, amibe anyámék 1ft-ot nem tettek (férjemmel caak a kettőnk érdeme, igaz van egy hitelünk), 2 fiatalabb autónk, vígan élünk.

Míg az általános volt osztálytársaim a diplomájukkal vagy munkanélküliek, vagy gyárba dolgoznak, vagy kimentek külföldre mert nem jött be nekik itt az élet.

Én örülök, hogy így alakult, hogy nem lettem diplomás mekis dolgozó.

Ennek ellenére azt mondom, hogy oké, a szüleid nem támogatnak. Ha tudod próbáld meg nélkülük. Váltani meg bármikor lehet.

24-es, nálunk pl úgy működött, hogy másnap már nem kell itt laknod, ha valami nem tetszik :D

Nem, nem tetszett elég sok minden (pl a lenézés, nev.anyám kontrollmániája, az idióta élhetetlen szabályok, az OCD-jük), aminek hangot is adtam, nem magam, hanem a féltesóm miatt.

Nagyon összevesztünk (elég sokáig tűrtem), aztán közölték, hogy holnap már nem szeretnék, ha ott aludnék.

Volt hová mennem, szóval ez nem volt probléma, de ennyi. Én beleuntam az éveken át tartó hallgatásba, ők meg kidobtak - a féltesóm továbbra is abban a toxic szr környezetben él, csoda, hogy még bírja.

Apám már nem, de ő nem fog már válni.