Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Lányok, nők! A ti apátok is...

Lányok, nők! A ti apátok is örökké kislányként kezel titeket? + Csak az enyém változott meg rossz irányba, ahogy idősödik?

Figyelt kérdés

Közel 22 éves vagyok, rajta vagyok az álláskeresésen. Elköltözni nem tervezek, nem fogok nyomorogni, állatokat nélkülözni, miközben itthon van szobám, miénk a lakás, jó a környék, olcsó fenntartani és tudok spórolni.


Egyetlen szépséghiba, hogy apám túlfélt. Gatyaszárítás miatt ment a konvektor, ő meg alsónadrágban volt, a lakásban pedig túl meleg. Mondta, ha akarom, bukóra kinyithatom az ablakot. Mindkét szárnyat kinyitotta, láthatóan ellenőriztem (van-e poloska), aztán visszacsukom az egyik, másikat mindjárt, erre rám szól, hogy azt mondta bukóra. Felállok egy sámliszerű darabra, amire évek óta felállok ilyen célzattal, ő is tette, erre most mondja, hogy ő soha, veszélyes, legyen már eszem, és még két percig papolt, hogy miért veszélyes, aközben is, hogy levettem neki azt a dolgot, amiért felmásztam (fél méter sincs). Sokszor olyan dolgoknál szólal meg, amiknél baromi nem kell, mintha évekkel fiatalabb lennék, aki még útmutatásra szorul. Nem veszem fel a telefont, mert nem látom, mert éppen csinálok valamit, és lecseszi a fejemet, hogy miért nem tudott elérni, miért van az a kibszott telefon. Semmi fontos, eszébe jutott valami, vagy meg akart kérni, ugorjak le a boltba. Sosem küld sms-t, de felháborodik, hogy miért nem vagyok elérhető. Egyébként kb 5-10 percen belül látni szoktam, és rögtön visszahívom. Szeretem meg minden, de úgy érzem, amikor gyerek voltam nem volt ennyire túlféltő, mint most, pedig akkor is elmondható volt róla. Nem értem, miért változott ez nála. Ettől független én megyek a saját elképzelésem szerint, meg egyik fülemen be, másikon ki, csak idegesítő tud lenni.


Utóbbi kérdésem. Régen teljesen más volt. Ő tanított engem jómodorra, ehhez képest mostanra nem ritka, hogy előjön belőle a tahó paraszt. Figyeljünk másokra, legyünk tekintettel a másikra, kerüld/engedd el a másikat, stb. Mostanra pedig simán megáll pl a piacon az út közepén, majd őt kikerülik, le-zarja (ezt így hangosan mondta is). Valamin mérgelődik, elkezd hangosabban beszélni, szidni az idegeskedés tárgyát, témáját. Elkezd nekem kritizálni egy teljesen idegen embert, aki pl furán öltözködik, vagy kövérkés és kissé előnytelen ruhákat vesz fel, vagy hogy az a nő pár éven belül bálna lesz... Pedig messze nem tökéletes, van pocakja. Nekem kínos, amit csinál. Ha meg csitítani próbálnám, még neki áll feljebb és egész nap velem veszekszik, duzzog. És ő sosem kritizál, csak véleményez. 55 éves, nem öreg. Ismerősöm az anyjával tapasztal hasonlót, hogy az utóbbi években mennyire kifordult magából, kritizál, káromkodik, stb. Ez miért van? Fejben (elvileg) nincs baj, mégis nagyot változott - előnytelenül.


2023. ápr. 28. 19:21
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
91%

Nem, engem apám felnőttként kezel, inkább anyám az, aki mindig túlféltett. Csak akkor lett jobb, amikor elköltöztem.

Megváltoztatni nem fogod tudni apádat. Ha fontosabb neked az otthoni kényelem, mint a függetlenedés és önállósodás, akkor ez így marad.

2023. ápr. 28. 19:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
95%
Míg otthon vagy velük pedig így fog kezelni.
2023. ápr. 28. 19:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
70%
Hű, mintha az én apámat jellemezted volna, csak mi 15 évvel idősebbek vagyunk nálad. Állj a sarkadra, mert egyre rosszabb lesz, az enyém is besértődött egy párszor, aztán elfogadta hogy velem nem beszélhet úgy ahogy gondolja. Viszont a mások kínosan gúnyolásában éli ki magát, miközben ő lassan mindenkinél rosszabbul néz ki... nehéz ez, de el kell fogadtatnod hogy felnőtt vagy. Nem hangosan, de határozottan. Ha kritizál, csak tedd a dolgod ahogy eredetileg is akartad. 22 évesen azért messze nem késő még...
2023. ápr. 28. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 A kérdező kommentje:
Amikor a sarkamra álltam, hogy ne beszéljen velem undorító hangon, hozzám vágott valamit. Pár éve volt már bögre, a laptopom, volt már doboz, egy teli zacskó (leesett a cukra, telefont nem hallottam, őrjöngve feljött pocsék állapotban és hozzám vágta, mert nem tudtam levinni neki valamit, amitől jobban lesz), egyszer volt, hogy 15 dkg borjúpárizsit hajított felém, és ezzel jól megúsztam, mert eredetileg lábost akart... Ha felhergeli magát, tanácsos inkább csendben maradnom és nem pofákat vágnom, mintha a legnagyobb ellenségem lenne, ahogy ő fogalmazott. Nyugodt vagy kevésbé felidegelt pillanataiban szoktam "nevelni". Így jutottunk el a mai napig. Pár éve azért is fél napig duzzogott és sértegetett pár percig, hogy nem volt kedvem megkóstolni pl az új kolbászt, amit vettünk, vagy az ételt, amit csinált. Addig-addig mondta, míg a kérésből parancs nem lett, hogy jöjjek oda. Most már letett erről, neki mindegy, ha nem kóstolom meg. Meg egyéb ilyen apróságok. Még van, amin dolgozom.
2023. ápr. 28. 21:27
 5/11 anonim ***** válasza:
Na apuka agyában elég nagy a rendetlenség...
2023. ápr. 29. 04:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
100%

Megerősítem, hogy akkor fog ez javulni, ha elköltözöl. Én is sokáig otthon maradtam, nem volt elég pénzem külön lakni, egy időben úgy gondoltam, hogy idegen lakótárssal meg nem akarok, komoly kapcsolatom akkoriban nem volt. Mindkét szülőm úgy kezelt mintha 12 éves lennék. Nulla szabadság, elvárták még 20 fölött is hogy mindig tudják hol vagyok de leginkább sehol ne legyek csak otthon de otthon is házimunkát végezzek ne pihenjek. Hiába beszéltem velük, anyám szerint amíg otthon lakom köteles vagyok mindig azt csinálni amit ő akar. Annyira priceless volt az az érzés, amikor megmondtam anyámnak, hogy nemsokára nem fogod tudni mikor hol vagyok ugyanis elköltözöm :) Hetekig nem tért magához. Csak azt sajnálom hogy ezt nem 20 évesen tettem :D


Hidd el az önállóság és a szabadság megér minden pénzt. Fontosabb, mint az, hogy van egy saját lakásod, a mai világban bármikor találsz albérletet, igen gyerekkel is, kutyával is, csak kevesebb van, de nem 0. Amíg nem költözöl el, gyerekként fog kezelni, mert ő nem azt nézi, hány éves vagy, hanem hogy milyen jó érzés kontroll alatt tartani téged.

2023. ápr. 29. 07:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
92%

Amíg otthon élsz, addig gyerekként kezel, ezt fogadd el, hiszen gyakorlatilag nem vagy önálló, keresőképes nő, hanem a gyerekkori szobádban alszol továbbra is.


Egyébként neked jó ez?


Ennyire nincs önbecsülésed, hogy eltűröd, hogy kvázi bántalmazzon? Oké, a te döntésed, de akkor ne problémázz - hiába nem százas az apád, te sem teszel semmit, hogy változzon a helyzeted.


Én 22 évesen elhúztam a bántalmazó családomtól, nem még ott élni éveken át. Hát persze.

2023. ápr. 29. 09:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
52%
#7 Igen nincs önbecsülése. Mert az apja elvette. Nem alakult ki. Majd ha elköltözik és egy pozitívabb környezetben lesz (új barátok, párkapcsolat), majd lesz neki. Vagy max elmegy pszichológushoz.
2023. ápr. 29. 09:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:

8-as, tudom, milyen ez, mert ebben voltam, de nem maradtam a családommal - dehogyis, inkább leléptem a francba és éltem párizsis zsemlén hó utolsó hetében, csak ne azokkal kelljen egy fedél alatt lennem.


Nekem sem volt önbecsülésem, mégis többre tartottam magam egy kihasználható cselédnél.

2023. ápr. 29. 09:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:

Anyukád hol van?

Mert a leírásod alapján úgy éltek egymással apáddal mintha párkapcsolatban lennétek, kivéve ugye a szex részét.

Te nem vagy apád társa és ő sem a tiéd, le kellene válni már egymásról mindkét oldalról.

Úgy életek mint egy marakodó pár, és ez nagyon nem egészséges.

Nyilván apád dominál a kettőtök "kapcsolatában", te meg ahogy idősödsz érzed, hogy le akarnak dominálni és ez egyre inkább nem teszik.

Ezért is alakul ki ez a nem normális kapcsolódás kettőtök között.

Ezért javasolják a különköltözést, mert amíg ott vagy mellette ez nem fog javulni, ő mindig is dominálni akar majd feletted. Minél idősebb leszel annál több önálló elképzelésed lesz, ami egyre többször nem fog egyezni az apádéval.

Ezért kellene egymásról leválni, de te ugye kényelmes vagy és megmagyarázod, hogy miért jó otthon lakni. Tudom hogy lakhatási válság van, de ha nem lépsz akkor a panaszodra nem lesz gyógyír.

Pont a huszonéves kor a legjobb arra hogy barátokkal/barátnőkkel összeköltözz, hogy megszokd az önállóságot. Neked 30 felett már egyre nehezebb lesz másokkal együtt lakni, apád meg ahogy idősödik egyre rigolyásabb lesz.

2023. ápr. 29. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!