Valóban én lennék a "rossz gyerek?"

A szüleimmel soha nem volt felhőtlen viszonyom. Gyerekkoromban rendszeresen voltam hol verbálisan, hol pedig fizikálisan is bántalmazva.

Édesanyám még a 45 éves kort sem töltötte be. Engem nagyon korán vállalt. Még gyerekként. Soha nem dolgozott. Mély szegénységben éltünk. Édesapám rendszerint segédmunkát végzett, legtöbbször a segélyre várt hogy jusson kenyér az asztalra. Saját bevallásuk szerint soha nem isznak, ez azért az én emlékeimben nem teljesen így van meg, mivel sok esetben ma is ha látogatom őket, érzem a szesznek az illatát és a dohányzást. Sokszor volt kérdés a fedél megléte a fejünk felett, de lényegében felneveltek engem és a testvéreim. 3-man vagyunk idősebbek ( én vagyok a legidősebb) és egy 5 éves öcsém született később, aki erős autizmussal rendelkezik. Nem beszél, nem szoba tiszta. Jó lelkű gyerek, de speciális igényei vannak, amit a heti 1 fejlesztővel nem kapja meg ha a szülők otthon nem próbálnak a fejlődésre koncentrálni.

Férjhez mentem, van egy alig 1 éves lányom, és külön otthonunk, mondhatom talán egyenesbe jött az életem mert nekem van a legszebb kis családom a világon. Szeretem a szüleim, de úgy érzem hogy nekem nincs senkim a férjemen, és a lányomon kívül aki a mindent jelenti nekem. Őket érzem családomnak, talán még a nagymamámat aki akkoriban gondoskodott rólunk amikor a szüleink sem voltak képesek erre.

Segítségem nem sokszor jön a szüleimtől, amikor megszületett a gyermekem, 5 napos császár sebbel költöztünk az albérletből végre a sajátunkba, de 1 dobozt nem voltam képesek megemelni vagy akár a tüzelőt segíteni levágni és behordani, mert az albérletbe nem rendelhettük meg és ott teljesen más fűtés is volt. Hiába volt otthon édesapám, soha nem segített semmibe. Apám az az ember aki szájjal heti 90 órákat dolgozik,szóval én meg se szólaljak hogy fáradt vagyok mert nem lehetek.

Mai napig ha elborul az agyuk az éjszaka kellős közepén felhívnak egy mondva csinált indokkal a "mihez tartás végett" kiosztani engem és a férjemet, és akkor minden féle olcsó nőnek elvagyok hordva. Amikor terhesen 2 alkalommal meglátogattam őket, az egyik alkalommal az utcára dobtak 40 fokba egy jó nagy cirkusz után, aminek következményében mert eleve vérnyomásos betegséggel és ritmus zavarral rendelkezem, felment a vérnyomásom. Kórházba kerültem a babámmal. Végén ezért bocsánatot kértek. Következőre nekem jöttek, úgy hogy 34-5 hetes pocaklakóm volt a férjem pedig dolgozott. Azóta a férjem nélkül nem megyek, akkor nagyon nagy cirkusz volt. Talán 2 havonta egyszer fél órára elmegyek de egyszerűen több nem megy tőlem, a testvéreim miatt viszont még tartom a kapcsolatot.

A kérdésem arra vonatkozna, hogy tényleg én vagyok rosszindulatú és talán éreznem kellene bűntudatot? A tegnapi nap folyamán édesanyám rosszul lett, már elméletileg egy hete beteg, ezért persze édesapám otthon maradt vele és nem dolgozott mert rosszul van anyám. Egy forintja nincs. Tegnap reggel anyát elvitte a mentő mert rossz volt a véreredménye és azt feltételezték az ultrahang alapján hogy kilyukadt a gyomra,azonnal a klinikára szállították 50 km-re a lakóhelyüktől. Én onnan még 15 km-re lakom. A kérés az volt, mivel édesapám nem tudja eléri -e az utolsó járatot a férjem menjen fel érte autóval ha nem éri el az éjszaka közepén.

(22:45-kor indult volna)

Az én kérésem az volt hogy szóljon időbe és ne 22:45-ig tartsa ébren és hajnal 2-kor hívjon hogy menjen fel érte mert út idő is van és neki nem csak addig tart őt haza viszi, hanem haza is kell tudnia vezetnie. Nem várhatja tűkön ülve hogy mikor akar elindulni. Fáradt, egész múlthéten dolgozott. Én is dolgoztam hétvégén és velem együtt kelt hajnal 4-kor hogy munkába kell menjek, amikor pedig én végeztem mindkét nap maszekba ment dolgozni estig.. tetejére ma reggel neki is kelni kellett 5 órakor mert megy dolgozni. Én készítettem édesanyámnak kórházi csomagot és felküldtem vele, mert annyi esze nem volt hogy szüksége lesz rá. Mint kiderült májgyulladása van. Nagyon ronda a mája.

Lényegében mindennek levoltunk megint hordva azt állítva hogy ők sose kérnek semmit (persze benzint nem adták oda,és mi is most vettünk még egy autót .. teljesen kivagyunk költekezve mert itt van az embernek a mindenapi költsége és rezsije, illetékje és én nekem is a lányomnak enni kell tudjak adni..tehát ehónapban mi sem állunk fényesen de megoldjuk mert váltva dolgozunk.. de mindennek lelettünk hordva annak ellenére hogy az éjjel ment érte. Tényleg ennyire szar gyerek lennék vagy ez már részükről tahóság? Én azt érzem nem lehetek ennyire szemét..